Katakana – Nevek japánul

Ilyen témánk van a fórumban is, de ezt a cikket elolvasva önállóan is ki tudjátok találni, hogy hogyan írják a neveiteket japánul.

A katakana a japán írás hangjelölő, szótagíró változata, melyet a jövevényszavak és külföldi szavak átírására használnak, így a mi neveinket is ezzel kell írni.

A cikkben az “alap katakana-táblázatot” követi két másik, ezek után konkrét példák alapján nézzük meg a katakana használatát.

 

(A katakanát használjuk akkor is, amikor egy állatról vagy növényről, mint fajról van szó – ezeket a szavakat szintén katakanával írjuk le. Kandzsikönyvek gyakran a szó kínai olvasatát is ezzel írják, ám a félreértések elkerülése végett: ezt csak  megkülönböztetésképp használják, ha leírunk egy többkandzsi szót, annak japán olvasatát hiraganával írjuk! )

 

A katakana tehát szótagírás. Alapvetően a japán nyelv öt magánhangzója (a, i, u, e, o) elé kerülnek a mássalhangzók, így alkotva egy szótagot (épp ezért a táblázatban érdemes vízszintesen haladni).

A japán hangok kiejtéséről a Hiragana című cikkben holnap többet olvashattok, de röviden itt is összefoglaljuk:

– az “a”-nak leírt hang rövid, ún. palóc “á”

– az “u”-nak leírt hang valahol az “u” és az “ü” között ingadozik

– az “r” és az “l” közötti különbséget a japánok nem igazán érzik, leírva csak “r” hangjuk van, de azt néha “l”-nek ejtik

– a szóvégi “n”-nek leírt hang nazális lesz, míg ha utána zöngés hang jön (pl. “b”, “g”), “m”-szerűvé válik (néha lehet látni olyat, hogy “m”-nek is írják át, például a コンビニ-t (kisbolt, éjjel-nappali) kombininek a konbini helyett).

– a szóközbeni “g” hang nazális lesz

-a “ni”-t főleg “nyi”-nek vagy néhol “ni”-nek ejtik

– a “z”-nek leírt hang inkább “dz”

(A Hasznos linkek kezdőknek című cikkünkben összegyűjtöttünk néhány videót a YouTube-ról, amiken elmondják a japán abc-t.)

 

カタカナ Katakana

1.

A (v)o-t már egyáltalán nem használják.


ア a イ i ウ u エ e オ o
カ ka キ ki ク ku ケ ke コ ko
サ sza シ si ス szu セ sze ソ szo
タ ta チ csi ツ cu テ te ト to
ナ na ニ n(y)i ヌ nu ネ ne ノ no
ハ ha ヒ hi フ fu ヘ he ホ ho
マ ma ミ mi ム mu メ me モ mo
ヤ ja ユ ju ヨ jo
ラ ra リ ri ル ru レ re ロ ro
ワ va ヲ (v)o
ン n

2.

A második táblázatban azok a hangok találhatóak meg, amik léteznek a másik japán abc-ben, a hiraganában is. Az “i”-oszlopban szereplő katakanák (ki, gi, si, csi, n(y)i, hi, bi, pi, mi, ri) jobb alsó sarkába kicsi ja, ju, jo-t téve kapjuk meg a kja, kju, kjo stb. morákat. Ez az oszlop már tartalmazza a zöngés mássalhangzóval kezdődő szótagokat is (amik önállóan a harmadik táblázatban szerepelnek). Ha a katakana jobb felső sarkába teszünk egy zöngésítőjelet (amit dakutennek vagy csoncsonnak hívnak) , a “k” hangból “g” lesz, a “h”-ból “b” vagy “p”, stb. (mintha náthásan beszélnénk), kivétel a “si”-t és a “csi”-t, mert azokból nem “sja” és “csja ” stb. lesz, hanem “sa” és “csa” stb.


キャ kja キュ kju キョ kjo
ギャ gja ギュ gju ギョ gjo
シャ sa シュ su ショ so
ジャ dzsa ジュ dzsu ジョ dzso
チャ csa チュ csu チョ cso
にゃ nja ニュ nju ニョ njo
ヒャ hja ヒョ hjo
ビャ bja ビュ bju ビョ bjo
ピャ pja ピュ pju ピョ pjo
ミャ mja ミュ mju ミョ mjo
リャ rja リュ rju リョ rjo

3.

A táblázat felső részében (a “pa”-sorig) az alaptáblázatban levő katakanák zöngés változatai találhatóak. Ezeket hiraganával is le tudnánk írni. A táblázat második felében viszont olyan hangok találhatóak, amiket csak katakanával írhatunk. Ezek nem tartoznak bele a hagyományos japán hang- és szókészletbe, azért találták ki őket, hogy minél pontosabban le tudják írni a külföldi szavak kiejtését. Ugyanakkor gyakori, hogy mégsem ezekkel a speciális katakanákkal írják le (és ejtik ki) a szavakat, hanem olyanná alakítják át, ami mégiscsak jobban hasonlít az eredeti japán hang- és szókészletre. Gyakori, hogy a “v”-ből “b” lesz, a “szi” helyett pedig inkább “si”.

Például:  

Vietnam: ベトナム Be-to-na-mu,

season (évszak, évad): シーズン sí-zu-n,

sexy (szexi): セクシー sze-ku-sí.

 

ガ ga ギ gi グ gu ゲ ge ゴ go
ザ za ジ dzsi ズ zu ゼ ze ゾ zo
ダ da (ヂ) (ヅ) デ de ド do
バ ba ビ bi ブ bu ベ be ボ bo
パ pa ピ pi プ pu ペ pe ポ po
ヴァ va ヴィ vi ヴェ vu ヴォ ve
ウァ wa ウィ wi ウェ wu ウォ we
ファ fa フィ fi フェ fe フォ fo
ツァ ca ツィ ci ツェ ce ツォ co
 ティ ti トゥ tu
 ディ di

 

 

A katakana használata

 

A japánok, amikor egy szót átvesznek, úgy alakítják át, hogy az eredeti szó kiejtéséhez minél jobban hasonlítson. Általában (lsd. fent v-b ).Persze csak a saját hangkészletükből tudnak válogatni, így “ö-ő”, “gy”, “ty”, “zs” hangot nem tudnak előállítani. Így ha Zsuzsa, Győző, Zsófi vagy, számíts rá, hogy a neved teljesen másképp fog hangzani japánul, mint amit a szüleid adtak neked.

– Az “ö”-t “e”-re szokták alakítani,

– A “gy”-t és a “zs”-t “dzs”-re,

– a “ty”-t “cs”-re.

Például:

Zsuzsa (Dzsu-dzsa): ジュジャ

Győző (Dzsó-zó): ジョーゾー

Zsófi (dzsó-fi): ジョーフィ

 

Hosszú magánhangzók:

Ha olyan szót szeretnék “katakanázni”, amiben hosszú magánhangzó van, a magánhangzókat a katakanánál ezzel a vonallal hosszabbítjuk: ー. Az “a”-ból (rövid “á”-ból ) hosszú “á”, az “e”-ből “é”, az “o”-ból “ó” stb. lesz.

Például:

Báró Béla (Ba- ー-roー  Be- ー -ra): バーロー ベーラ  Ba-ro- Be-ra.

          Péter (Pé-te-ru): ペーテル

          Sári (Sá-ri): シャーリ          

          László (Rá-szu-ró): ラースロー

 

Dupla mássalhangzók:

A mássalhangzókat egy kicsi “cu”-val duplázzuk, melyet a duplázni kívánt mássalhangzós katakana elé teszünk (kivéve az “n”-t, mert akkor egy szimpla “n”-t teszünk be).

Például:

Ottó (O-ttó): オットー,

Anna (A-n-na): アンナ.

                       

Egyéb:

A szóvégi mássalhangzókat általában “u”-s végű katakanára írjuk át, kivétel a “t” és “d” végű szavaknál, mert azokat (duplázott) “to”-ra és “do”. Ez érvényes a szóközi, eredetileg “egyedülálló” mássalhangzókra(amiket szintén mássalhagzó követ) is.

Például:

Sándor (Sá-n-do-ru): シャーンド

Tamás (Ta- má- su): タマーシュ

Gosztola Róbert (Go-szu-to-ra Ró-be-ru-to):ゴトラ  ローベ

rta (Má-ru-ta): マー

Korl (Ko-ru-né-ru):コネー

         Edit (E-di-tto): エディット

Dávid (Dá-vi-ddo):   ダーヴィッド

 

A “v”-vel írt neveknél  a ヴァ: “nagy u+csoncson+kicsi a vagy más”-kombinációt használjuk, az eredetileg “w”-vel leírt szavakat “nagy u-nagy i vagy más”-kombinációt, kivéve a “wa”-t, amire a rendes  “alap va”-t használják.

Például:  

Virág: ヴィラーグ,  

Wien (Bécs):ウイーン 

Wagner ワーグナー.

ワイン (wine, bor: “w”a-i-n)              

ワゴン(wagon, vagon: “w”a-go-n)

ウエーター (waiter, pincér: “w”é-tá-)                     

ウェスト(west, nyugat: “w”e-szu-to)

 

Ha kérdésetek van, írjátok meg a fórumon! 🙂