Utazunk! Hokkaidóra! – a tehénnél fordulj balra
Szómagyarázat – hasznos vezető kifejezések
- rentáká – rent-a-car
- vinká – index (autón)
- usi – tehén
- kabu – kanyar
- kjú kabu – veszélyes kanyar
- kurakuson – duda
Döntést hoztam: ahogy a prospektus is fogalmaz, utazunk Hokkaidóra. Amikor kijöttem a szapporói repülőtérről a kölcsönkocsimban, lenyűgözött az engem körülvevő táj. Hűűű – fák! Annyira izgatott lettem, hogy ugatásba fogtam (ez egy olyan trükk, amit akkor sajátítottam el, amikor éveken át kutyámmal a hátsó ülésen vezettem). Azzal sem volt probléma, hogy az út másik oldalán kellett vezetnem. A probléma az volt, hogy a kocsi kapcsolói is a másik oldalon vannak. Ahol az USA-ban az index van, ott Japánban az ablaktörlőt lehet bekapcsolni. Szóval ha legközelebb látsz egy gajdzsint, aki ragyogó napsütésben járatja az ablaktörlőt, tudni fogod, hogy csak kanyarodni szeretne. Ohibiro – tehénország – felé vezettem. Látni akartam a teheneket, amik oly híressé tették Hokkaidót. Nem mintha Okajamán, ahol élek nem lennének tehenek. A tejesdobozokon szép zöld mező látható, ahol az okajamai tehenek kérődznek boldogan. Igen, tehénstúdiót használnak a képekhez! A valóságban a marhák egész életüket egy istállóban töltik.
Látni akartam néhány tehenet természetes körülmények közt, ahogy a tejesdobozon is ábrázolják őket. Az autókölcsönző alkalmazottai kedvesen beállították a kocsi GPS-ét „tehenek Ohibiróban”-ra. Egy kedves hölgy – én csak Jewel-nek, hívtam – meg-megszólalt a hangszóróban és figyelmeztetett: „500 méter múlva fordulj balra”. Amikor a kereszteződéshez érsz, közli veled, hogy „most kanyarodj balra”. Azt sem tudtam, merre járok, mégis még soha nem volt ilyen egyszerű vezetni. Persze jobban szerettem volna egy férfihangot, különösen Roy Orbisonét, de Jewel hangja is szép volt, így nem panaszkodtam. Később talán túlságosan is kezdtem Jewel-re hagyatkozni: „Miért nem figyelmeztettél arra a buszra?” – veszekedtem vele. A bal sávban vezettem, amikor egy busz hirtelen átjött az én oldalamra. Pánikolni kezdtem, hiszen arra kényszerítetttek, hogy átmenjek a jobb sávba, amin már haladt egy autó. A jobb oldalon haladó autó mindezt egy hosszú dudaszóval jutalmazta, miközben el sem tudta képzelni, miért verdesnek vadul ablaktörlőm lapátjai.
Négy órával később Jewel gondos irányítása alatt megérkeztem Obihiro tehenei közé. Mindenütt tehénfarmokat láttam, és elég hosszú időt töltöttem azzal, hogy bámultam őket. Gyönyörűek voltak – épp olyanok, mint a tejesdobozon.
Amikor eljött az idő, hogy visszainduljak Szapporóba, a navigációs készüléket már magam programoztam be. Nem nagyon gondoltam arra, mi lesz, ha Jewel komolyan veszi félreprogramozásaim. Az lett, hogy állandóan északra akart küldeni! „Biztos, hogy ez a jó irány?” – kérdeztem tőle. Aztán esni kezdett, és ez volt a pillanat, amikor bizonyossá vált: Jewelry nyilvánvalóan félre akar vezetni. „Ötszáz méter múlva balra kell fordulnod” – mondta. Egyetlen utat sem láttam. „MOST fordulj balra!” – közölte egy ízben, mire én: „De Jewel, az egy tehén! Csak nem akarod, hogy üssek el egy ekkora emlőst? Akármit is mondasz, nem megyek arra.”
Gyanúm hamar beigazolódott: Jewelnek fogalma sem volt a helyes irányról. „Rendben, Jewel, te északnak mész – én meg délre” – mondtam és kikapcsoltam a navigációs berendezést.
Egy óra sem telt el, és valahogy hiányozni kezdett Jewel társasága, ezért visszakapcsoltam. Egészen Szapporóig egyfolytában arról próbált meggyőzni, hogy hajtsak bele mindenféle fába, folyóba és épületbe, ám én nem hallgattam rá. „Ötszáz méter múlva balra fogok kanyarodni” – mondtam neki pár óra múlva. „MOST fordulok balra!” – közöltem vele és visszaadtam a kölcsönzőnek. Legközelebb Roy Orbisont fogom kérni.
Amy Chavez