Tiltakozások ide vagy oda, még mindig eszik a bálnát

Ahogy Tokióban és Japán-szerte számos városban esténként a vendégek rendelnek egy adag bálnahúst az éttermekben, a bálnavadász-flotta épp a déli tengereket járja utánpótlásért, számos tiltakozást kiváltva környezetvédőktől, államfőktől és sötétzöldektől egyaránt. Vajon miért áll ellen a nemzetközi nyomásnak Tokió?

Miért ne állna, véli sok japán.

– Mire fel mondják emberek, hogy nem ehetünk olyasmit, amit a világháború óta rendszeresen fogyasztunk? – kérdi a Júsin nevű tokiói étterem tulajdonosa, Singú Kodzsi. Az étterem nem messze található a város egyik legöregebb templomától, rengeteg turistát csalva a környékre.

Érzései hasonlóak számos idős japánéhoz.

A szigetország évszázadok óta vadássza a bálnákat. A tengeri emlősök húsa szép emlékeket idéz abban a generációban, amely megélte a háborút követő nehéz éveket, amikor a bálna volt a legfontosabb fehérjeforrás – sertés- vagy marhahúst nem engedhettek meg maguknak. A bálnahús gyakori fogásnak számított, sok iskolás minden nap ette.

A bálnahúst ma is megtaláljuk az éttermekben és konzervként az élelmiszerboltokban, de tipikusan nem otthon elkészített étel.

Singú elmondása szerint a legtöbb vendég negyvenévesnél idősebb, a fiatalok inkább csak egyszeri különlegességnek tekintik a bálnahúst.

A japán bálnavadászok munkája veszélyes: a legutóbbi út során a legénység több tagja a tengerbe esett és eltűnt: halottnak nyilvánították őket. A feladat még nehezebb, mióta a környezetvédők fáradhatatlanul üldözik a vadászokat.

Az idei szezonban a Sea Sepherd csoport többezer kilométeren keresztül üldözte a halászokat, romlott vajat lőve a fedélzetre, hogy megzavarják a munkát. December végén a csoport egyik járműve összeütközött egy halászhajóval a nyílt tengeren.

A kereskedelmi célú bálnavadászatot nemzetközileg tiltják, de a hat hajóból álló japán flotta a Nemzetközi Bálnavadász Bizottság engedélyével dolgozik, amely megengedi a kutatási célú vadászatot. Összesen mintegy ezer bálnát vadásznak le kutatási céllal, melyek húsát állításuk szerint csak a tudományos vizsgálatok elvégzése után adják el a kereskedőknek.

A vadászott bálnák nem veszélyeztetett állatok, kevés szó esik arról, hogy több százezer példány él a tengerekben. Sokan érzik viszont úgy, hogy amit Tokió tesz, az valójában alig álcázott kereskedelmi célú bálnavadászat, ráadásul a szigonyos technológia rendkívül brutális.

A bálnavadászat miatt több kormány – többek közt az ausztrál és az új-zélandi – is bírálta Japánt. Tokió pedig nemrég a terroristákéhoz hasonlította a Sea Sepherd  tevékenységét.

A Sea Shepherd látványos, agresszív akciói elnyerték a nyugati média szimpátiáját: az Animal Planet például népszerű sorozatot vetít "A bálnák háborúja" címmel, melyet a harcias csoport hajóján forgattak.

A fiatal generációk egyre szívesebben fogyasztanak vörös húst és más nyugati ételeket, ezért elképzelhető, hogy a bálnafogyasztás magától csökkenni fog.

Mainicsi