Címke: szusi

Szusi-világrendőrség alakul Japánban

A felkelő nap országa arra készül, hogy szent háborút indít világszerte a japánnak mondott éttermek megregulázásáért.

Image

A japán konyha egyre népszerűbb a világon – egyes japánok szerint talán túlságosan is az. Egyre többen utaznak ugyanis tengeren túli vakációra és egyre többet panaszkodnak a nyúlós algára, a túl puha tésztára és a legelképesztőbb feltétekkel ízesített szusira.

Szusi-világrendőrség alakul Japánban bővebben…

Thai szusi

Amolyan Mátyás-királyosan: nyers is a rák, amit ebben az ételben használunk, meg nem is, hiszen citromlében tartva komoly kémiai változások mennek végbe az ízletes ízeltlábó húsában (hasonlóan ahhoz, mint amikor nyers lazacszeletek közé citromkarikákat teszel: a magas zsírtartalmú hal színe és állaga megváltozik, mondhatni hidegen megsül). Ha még mindig túl nyersnek találod (sonka! olajos hal!! kaubász!!!), blansírozd a rákot egy percig forró vízben.

Thai szusi bővebben…

Szögletes serpenyő rántottához – tamagojaki

Mire jó, ha nem kerek, hanem szögletes omlettet készíthetek? – merül fel az emberben a kérdés, amikor a japán konyhafelszereléseket nézegeti. A japán konyha kicsit másképp ismeri a rántottát, mint mi: általában papírvékonyra

sütik, majd sok réteget egymásra rakva kis kockákat vágnak belőle. Az olajjal kikent szögletes sütő – tamagojaki – aljára egész vékonyan tojást csorgatunk, majd mihelyt az alja szilárdulni kezd, egy pálcikával felhajtogatjuk a serpenyő hozzánk eső végébe. Ismét öntünk a serpenyőbe egy kevés rántottát, az összehajtogatott részt megemeljük, hogy alá tudjon folyni, majd amikor keményedni kezd, újra összehajtogatjuk.

A műveletet egészen addig folytatjuk, amíg egy vastag “rudat” kapunk. Ezt kézzel (nagyobb kés lapjával) kicsit megnyomkodjuk, majd falatnyi hasábokat vágunk belőle. A hasábokat – ha szét akarnak esni – egy nori-csíkkal vagy akár zöldhagymaszárral is megköthetjük. Az így készült tojásba általában tesznek egy kevés mirint, de vigyázzunk, mert cukortartalma miatt a tojás sokkal hamarabb megbarnul. A tojást nem kell habosra verni, elég, ha evőpálcikával nagyjából homogénné keverjük.

Igen jól mutat az ilyen “réteges tojásrántottában” pár szem borsó vagy pár karika zöldhagyma.

Ez az étel még él!

Hiszed vagy sem – ha levágod a polip egyik karját, újra kinő. Jó, mi?

Szómagyarázat

  • hibacsi – parázstartó edény, régen főzésre és a ház melegítésére használták
  • oisí – finom
  • tatami – szalmamatrac, a japán otthonokban és hagyományos fogadókban, vendéglőkben használják. Tatamira csak levett cipővel szabad lépni. Talán emiatt nem hord senki lábbelit a hagyományos japán otthonokban. Ha a vendéglő is tatamis, akkor a földön ülve kell majd fogyasztanod egy alacsony asztalról.
  • szasimi – nyers hal, néha a csontvázát is tálalják (érintetlen farokkal és fejjel).
  • tempura – sült zöldség vagy hal. Igaz, hogy olajban sütik, mégsem olyan zsíros, mint mondjuk a rántott csirke. A falatokat egy különleges tésztába bundázzák, ami lemezessé válik a sütés során.
  • gajdzsin – idegen, külföldi

A nap mondása:

“Tako va, oisí deszu.” – A polip finom.

Ez az étel még él! – Addig edd meg, amíg még él és rugdos.

Nemrég az okajama prefektúrában található Manabe szigetre utaztam, amely kettővel odébb van, mint az enyém. A sziget lakossága négyszáz fő, és csak egyetlen étterem található rajta. Ami olyan híres, hogy hétvégeken csak foglalással juthatsz be. A fogások ára 5000 jen fejenként, és a legtöbb vendég saját hajón vagy csónakon közelíti meg az éttermet.

Miután lehorgonyoztuk jachtunkat Manabe kikötőjében, három japán barátommal elindultunk a vendéglő felé. Ahogy közeledtünk a fogadó felé, látom, hogy a pincérnő kinn az udvaron egy rákra vadászik és próbálja egy lakkozott edénykébe helyezni. Meglehetősen elegáns mód a grillezőbe szállításhoz, nem? Végül aztán bekísértek bennünk az étterembe, elsétáltunk a halastartály mellett, ami a helyiség közepén volt felállítva, fel egy lépcsőn, egy tatamis különszobába.

Ez az étel még él! bővebben…