Címke: csa no ju

A tea útjának története II.

Suko zen szerzetes úgy fogalmazott, hogy a teaszertartás érzékeny esztétikus bája inkább a "tökéletlen" Holdra hasonlít, amelynek sugarai át-áttörnek a felhők pettyezte égen, semmint a "tökéletes" Holdra, amely a tiszta égbolton világít zavartalanul. A "tökéletlen" és a "befejezetlen" iránti vonzalma vezette oda, hogy kifejlessze az első négy és fél tatamis szobát, amely kifejezetten a teaszertartás számára épült.
A tea útjának története II. bővebben…

A tea útjának története I.

A zöld tea Kínából érkezett Japánba. Többé-kevésbé ugyanolyan cserjéket felhasználva a legfőbb különbség a fekete teához képest az, hogy míg utóbbihoz fermentálják a leveleket, a zöld teához gőzölést használnak. A zöld teát gyakran kötik a buddhizmushoz: a mítosz szerint Bódhidarma miután 520-ban Indiából Kínába érkezett, hogy elhozza a buddhizmus tanításait leült a Shaolin (japánul Sórindzsi) templommal szemben, majd kilenc éven át zazen meditációba merült. Végül a lábai is elsorvadtak és leestek (ezt hívják a japánok menpeki kunen-nek, azaz "kilenc év meditáció a fal előtt"-nek). A történet nem csak a fizikai megpróbáltatásokat meséli el, hanem a szellemi kihívást is: hogy ne aludjon el, levágta a szemhéját és a földre szórta. Ezekből keltek ki az első teacserjék…

A tea útjának története I. bővebben…

Tengerészek és katonák ismerkednek a teaszertartással

Az okinavai ütközetben elesett harcostársakra emlékeztek amerikai tengerészek és japán katonák egy teaszertartáson.

Az eseményt a háborúban elesettek hősi temetőjében tartották az Ima a békéért nevű parkban. Az 1945-ös, 83 napig tartó harcok során 200,000 ember halt meg, köztük 12,500 amerikai. A szertartást Szen Gensicu teanagymester vezette, aki az Uraszenke iskolában oktatja a Tea Útját.
Tengerészek és katonák ismerkednek a teaszertartással bővebben…

Harvardi egyetemisták a tea útján 2.

Ősi múlt

A szabályokat Szen Rikjú (1522-1591) vetette papírra, aki a lehető legegyszerűbb módját kereste a tea felszolgálásának. A Kínából érkező italt eredetileg pompás külsőségek között élvezték, ezt szerette volna a mester meditációs gyakorlattá fejleszteni, amely magába olvasztja a zen buddhizmus szellemiségét.
Szen Rikjú alapította azt az iskolát, amely a közvetlen elődje az Uraszenke Alapítványnak, amely jelenleg a legnagyobb Japánban. A jelenlegi nagymester Szen Szósicu, aki Szen Rikjú 15. generációs leszármazottja.

Harvardi egyetemisták a tea útján 2. bővebben…

Harvardi egyetemisták a tea útján 1.

A fiatal férfi a tatamin ül, lába szépen maga alá hajtogatva, a combok párhuzamosak. Sima, gazdaságos mozdulatokkal felveszi a bambuszkanalat, kivesz vele egy kevés zöld port egy lakkozott dobozkából és egy kerámiacsészébe meri.
Aztán forró vizet kanalaz rá. Kézbe fog egy kis bambuszhabarót és a keveréket zöld habbá változtatja, majd a hasonlóan szigorú pózban várakozó vendégek közül a legközelebbinek nyújtja.
Harvardi egyetemisták a tea útján 1. bővebben…

Csa no ju – A japán teaceremónia

A teaceremónia nagy hagyományokkal rendelkező japán szokás, egy különleges módja a társasági együttlétnek. Az idegen némi fogalmat alkothat magának erről, ha Kiotóban elmegy a Gion Corner színházba, ahol a koto zene, bunraku bábjáték, az ikebana, gésa tánc stb. mellett a teaszertartást is bemutatják.

A teaszertartás keretében a maccsa nevű zöld teát szolgálják fel és isszák. Az italt por alakú teából készítik. De az egész nem ilyen egyszerű, ennek évszázados hagyományai vannak, és európai szemlélettel furcsának tűnik, hogy a teaivásból ilyen nagy kultuszt teremtettek.

Image 

Csa no ju – A japán teaceremónia bővebben…