Okinava

Okinava szigete a legnépszerűbb a szigetcsoport tagjai közül. Repülővel kb. 2 és fél óra alatt lehet elérni Tokióból, és valamivel kevesebb idő alatt Oszakából (Itamiból). Gazdag történelmi múltja, korallzátonyai, smaragdzöld tengervize, napfényes égboltja és szubtrópusi növényzete miatt népszerű úticél. A második világháború végétől amerikai fennhatóság alatt állt, míg 1972-ben visszaadták Japánnak. A kínai és a japán birodalom határán fekvő Okinaván, a hajdani Rjúkjún, több száz évig királyság volt. Ezalatt fejlődött ki az Okinavára oly jellemző egyedi kultúra, építkezési mód, kézműves ipar és konyha, amelyre erősen hatottak a kínai és japán stílusjegyek egyaránt. Okinavát egy különleges atmoszféra veszi körül. Érdemes tudni, hogy itt találták ki a samiszen nevezetű hangszert, amelynek hangja az egész szigetet betölti.

www.japanspecialista.hu

 

 

Történelme
A történelmi idők előtt, 32 ezer éve már laktak emberek a Kjúsú déli részétől a Tajvant majdnem érintő szigetekig húzódó terület számos földdarabján, de csak a 12. században kezdtek politikai jellegű erők szerveződni. 1372-ben a Ming-dinasztia idején Kína egyik vazallus állama lett, amely főleg kereskedelme révén különlegesen nyitott szerepet élvezett, és mintegy Kína kapujává vált a világ többi része felé. A különböző, hosszan tartó törzsi háborúk eredményeképpen végül három uradalom (északi, déli és középső) került ki győztesen, amelyeket (Kína támogatásával) Sho Hashi király egyesített Rjúkjú Királysággá. Kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatai révén jelentős összekötő hatalommá vált Kína, Japán, Korea és a délkelet-ázsiai országok között.

A királyság és a királyok célja a töretlen, viszálymentes kereskedés és a nép boldogsága, békéje volt. Háborúba soha nem kerültek, a felmerülő problémákat a környező uralkodókkal békés tárgyalások, ajándékok és adók fizetése révén igyekeztek megoldani. A Rjúkjú Királyság több mint 450 évig fennálló, békeszerető óceáni hatalom volt. Politikai, gazdasági és kulturális központja, egyben jelképe az Okinavai Súri Kastély (Suri-dzsó) lett. Fő feladata volt a rendszeresen érkező külföldi látogatók, politikai és kereskedelmi küldöttek fogadása, szórakoztatása, kényeztetése. E szokás vezetett a kínai, japán és koreai ízlésnek is megfelelő, de mégis egyedi, riukiui kultúra, ruházat, ételek, zene, tánc stb. formálódásához.

A szigetország 1429-től 1879-ig állt fenn, s az évszázadok során különleges, egyedi fejlődési útvonalat járt be. Ekkor Japán számára hatalmas, pozitív változás következtében az utolsó Sho királyt, Sho Tai-t 1879-ben trónja és a Suri Kastély elhagyására kényszerítették. A királyt fogságba ejtették, s csak azzal a feltétellel engedték vissza hazájába, ha magát és birodalmát teljesen a japán sógunátus alá rendeli. Cserébe a Királyság megtarthatta részleges önállóságát, és továbbra is nyíltan kereskedhetett Kínával. A békés jövő érdekében minden jogáról lemondó uralkodóval a Királyság is megszűnt, s a szigetország teljesen japán irányítás alá került. Létrejött az Okinava Prefektúra, s a kezdeti békés, önállóságot ígérgető lépések után azonban a hivatalos álláspont szerint a riukiuiakat „japánosítani” kellett, betiltották nyelveiket, a saját történelem tanítását, az önálló kultúra gyakorlását.

A 2. világháború végén Okinava áldozatul esett a Japán és az Egyesült Államok csendes-óceáni területi vitájának. A végső összecsapásnak Okinava lett a fő színtere, gyakorlatilag mindent porig romboltak. Az 1945-ben három hónapig tartó, hírhedt Okinavai Csata során több mint 200 ezer ember vesztette életét, akiknek a fele civil, polgári áldozat volt. A hivatalos japán katonai védelem (bevallottan) gyakorlatilag feláldozta a perifériális Okinavát és lakosságát a mindig is sokkal fontosabbnak tartott fő szigetek védelméért. Amerika elfoglalta a szigetet és csak 1972-ben adták vissza Japánnak, de stratégiai indokokra hivatkozva katonai jelenlétük azóta is jelentős. A mai napig számos amerikai katonai bázis található itt. Bár Okinava Japán része, de az ország fejlődését, összetartozását tekintve mindig is másodrendű, perifériális, ugyanakkor az esetleg szükséges önállóságot mégis nélkülöző „állam az államban”.

www.japanspecialista.hu

Ételek, italok
Okinava egészséges ételeiről híres elsősorban, melynek köszönhető jelentős számban találunk a 90. életévét betöltött lakost. A titok elsősorban az alapanyagokban rejlik. Nagyon sokaknak van saját kis gazdaságuk, farmjuk, ahol biogazdaságot folytatnak és olyan különleges növényeket termesztenek, melyek máshol nem találhatóak meg. A sertés minden részét fogyasztják, általában megfőzve, a fülétől a farkáig. Kedvelt még a kecskehús és a tengergyümölcsei. Különlegességnek számít a tofu földimogyoróval és a keserű, ám vitaminokban és ásványokban igen gazdag Goya növény. Számos gyümölcsöt, zöldséget esznek az ételek mellé, sőt a tengeri hínár is szinte elengedhetetlen a hagyományos étkeknél. Az okinavaiak nemzeti itala az Awamori, ami egyfajta szaké. Vízzel és jéggel keverve fogyasztják. Okinava leghíresebb söre az Orion sör. Az évente megrendezésre kerülő Orion Sörfesztivált több mint 200 ezren látogatják. 

Tengeri élővilág
A magányos strandok, a csend és a nyugalom, valamint a gazdag tengeri élővilág évente mintegy hatmillió japánt csalogatnak a szigetország ezen csücskébe. A japán főváros Ginza bevásárló negyedében magasló Sony Torony külső terében felállított akváriumban az Okinava-sziget körül elterülő tengerből kihalászott egzotikus halakat csodálhatják meg a látogatók. Az Okinava-szigeteket körülvevő óceán, ahol a világ legnagyobb korallzátony kolóniája található, számos világszínvonalú búvárhellyel szolgál. A megszámlálhatatlan búvárüzlet egész évben nyitva áll és a turisták minden igényét kielégíti. A szigetek állatvilága sokszínű, gyakran találkozni japán teknőssel, cápafajokkal, és néha-néha még bálnát is láthatunk messziről! Izgalmas program a bálnanéző túrát. Január-február tájékán, a párzási és ellési időszakban látogat ide az északi tengerekből a púpos bálna, ami akár 14-15m-esre is megnő. Egy rövidke bálnaismertető-óra után kis hajóval viszik ki a turistákat a tenger közepére megpillanthatják a távolban rejtőzködő bálnákat. 

Kézművesség
Okinava híres kézműves termékeiről is. A Bingata, a kézzel festett szöveten általában a természet által ihletett motívumokat ábrázolják, mint a nap, szél, az élővilág és a termőföld. Gazdag választékát találjuk a szőtteseknek is, melyekre nagy befolyással volt a délkelet-ázsiai kultúra. Mind a fazekas, mind a lakkozott tárgyak motívumainak fejlődésében nagy szerepet játszott nyugatról érkező ázsiai hatás. Az egyik legjellemzőbb termék azonban, mely a világon egyedülálló, az a Riukiu üvegtermék. A helyiek és a turisták körében is igen kedveltek a színes, egyedi kialakítású tárgyak, melynek technikája a II. Világháború után fejlődött ki a jelöletlen üdítősüvegek hatására. 

Turizmus
A szigetekre első sorban a belföldi turizmus jellemző. Évente kb. 5-6 millió japán turista látogat ide, szemben a kb. 2-300 ezer más országból érkezővel. Ennek sajnálatos következménye, hogy a szálláshelyek nagy részén csak kicsit vagy egyáltalán nem beszélnek angolul (különösen jellemző ez a pár szobás szállodákra, panziókra) és a legtöbb információs tábla is csak japán nyelven olvasható.

Zene
Az okinavai zene gyökerei a 11. századra nyúlnak vissza. Témájuk elsősorban az istenekhez való könyörgés bőséges termésért, jó egészségért és a következő generáció boldogulásáért. A kínai közvetítéssel bekerült, hagyományos okinavai húros hangszeren szólaltatták meg ezeket a dalokat, így jött létre a klasszikus riukiu zene. Az okinavai zene sokat gazdagodott és alakult más kultúrák zenéi által a tengerközi kereskedelem során. Az amerikai megszállás alatt, a börtönbe került emberek klasszikus zenéjükhöz és népdalaikhoz nyúltak vissza, de új szövegeket találtak ki hozzá. 

Karate
A karate szülőföldje Okinava volt. Alapja Kínában az VII. században kialakult pusztakezes küzdőtechnika volt. A történet szerint egy indiai szerzetes, Daruma, 520. körül ment Kínába, ahol hosszabb vándorlás után jutott el a Sung hegységben lévő Shaolin kolostorba. Tanítása szerint a test és a lélek elválaszthatatlan egymástól. Az általa bevezetett meditációhoz kidolgozott egy olyan gyakorlatsort, mely alkalmas a test fizikai állapotának fejlesztésére. Ezek még nem küzdőtechnikák voltak. Később lettek azzá, amikor a történelmi események hatására a kolostorokban is rákényszerültek az önvédelemre. Az okinawa-te (okinavai kéz) elterjedését elősegítette, hogy 1609-ben a japán megszállást követően pedig minden okinavai számára megtiltották a fegyverviselést. A japánokkal szembeni ellenálláshoz így köznapi munkaeszközöket kezdtek használni, és így alakult ki a sajátos okinavai fegyverhasználat, ami a pusztakezes küzdelem művészetének a része lett, s a kínából induló kereskedelmi útvonalak révén a helyi őslakók által, a kínai harci művészeteket beépítve a helyi harcművészeti technikákba, önálló fejlődésnek indult. 1890 után engedélyezték a a harci művészetek gyakorlását, majd 1903-ban a karate-jutsu a hivatalos oktatás részévé vált. A korábbi okinava-te elnevezést, egy új, a karate-jutsu váltotta fel. A „kara” kínait, a „te” kezet (Okinavára utalva), a „jutsu” pedig japánul művészetet jelentett. A hivatalos elnevezés tehát a “kínai kéz művészete lett”. 1932-ben a karaté-t már Japánban is tanították, és az okinavaiak nagy felháborodására a nevét úgy változtatták meg, hogy a kara szót más jellel írták le, ami az azonos ejtés ellenére nem kínait, hanem üreset, pusztát jelentett. A japánok nem akartak kínai emlékeket olyan harci művészetnél, amit a saját kultúrájukba kezdtek beolvasztani.

Időjárás
Okinava a szubtrópusi éghajlati övbe tartozik és átlag hőmérséklete 22,7 oC, ami magasabb egész Japán főszigeténél. A szél nyáron délről, télen pedig északról fúj. Különösen a Yaeyama szigetek déli részén érezhető ez, ahol a trópusi zónának köszönhetően a hőmérséklet 18 oC felett van, még a leghidegebb hónapokban is. Az egész évben meleg vízzel megáldott terület ritka növényeknek és állatoknak ad otthont. 

www.japanspecialista.hu

Okinava fősziget
A legtöbb japán városból (Tokió, Oszaka, Nagoya, Fukoka) elérhető repülővel a sziget fővárosa, Naha. A repülőtértől 15 perc alatt juthatunk be a városközpontba. Itt a főbb csomópontokban és a metrón találkozhatunk angol feliratokkal, de sajnos a legtöbben még itt sem beszélnek angolul. A város központjában található a Kokusai dori, mely a legfőbb bevásárló és kulturális központ. Északabbra számos hatalmas üdülőszálloda található, melyek nagy részében van reptéri transzferszolgáltatás. Számos természeti és építészeti látnivaló található a szigeten, melyek egy része világörökségi emlék.

Naha:
A megyeszékhelyen, Nahában nagyon sok nevezetesség található, ilyen a Naminoue szentély, melyet a Császári család három ősi védoistenségének szenteltek. Sogenji templomát eredetileg 450 évvel ezelõtt építették, és ide temették el Okinawa Ryukyu-dinasztiabeli királyait. Shurei-no-mon, a „Becsület kapuja”, a Shosei király uralkodási alatt épített Shuri kastély második kapuja. Az Okinawa ’sensekin’ avagy a régi csatatéren, amelyet ma már nemzeti parknak nyilvánítottak, a második világháború áldozatainak állítottak emlékműveket.
Két fő utcája, a Nemzetek Utcája és Béke Útja egymás ellentétei. A Nemzetek utcája inkább modern és kényelmes, míg a Béke Útja tele van ázsiai illatokkal és az annyira jellemző kis sikátorokkal.

A fő sziget körüli apróbb szigetecskék hihetetlenül tiszta tengervízzel és korallzátonyokkal büszkélkedhetnek, természetes tengeri játszóteret biztosítva az idelátogató búvároknak és turistáknak. 

Kerama-szigetek
A Kerama-szigetcsoport 30 km-re található Naha várostól nyugati irányban. A kb. 20 különböző méretű sziget kiváló helyszín búvárkodáshoz és tavasszal, párzási időszakban a bálnák megfigyelésére. Legjelentősebb szigetek: Tokashiki, Aka, Zamami és Kume.

Tokashiki-sziget
A Kerama-szigetek közül ez a legnagyobb. 32 km-re található Naha városától és a Tomari kikötőből komppal kb. 1 óra alatt érhető el a keleti parti kis falu. A szigeten átkelve, ami kb. 10 percet vesz igénybe, találjuk a csodás stranddal rendelkező Aharen falucskát, ahol néhány étterem és felszereléseket bérbeadó üzletek várják a vízi sportok szerelmeseit A fehérhomokos strandokkal körülvett sziget környékén számos korallzátony található. A kristálytiszta vízben akár 50 méterre is el lehet látni. A sziget legmagasabb pontjáról kitűnő kilátás nyílik a környező kisebb szigetekre és bálna lesre is kiváló februárban és márciusban A hegyes felszín miatt bejárásához elsősorban robogó ajánlott. 

Aka-sziget
Tokashikiból hajóval juthatunk el Aka-szigetének kikötőjébe, mely egy hatalmas híd lábánál található, ami összeköti Aka és Geruma-szigetet, ahol van egy ki repülőtér. A kikötőnél lévő kicsit faluban van néhány étterem, japán stílusú szálláshely és vízi felszereléseket bérbeadó üzlet. A sziget kitűnő helyszín a búvárok számára. Számos szervezett túrát szerveznek a sziget közvetlen közelében, de lehetőség van a környező lakatlan szigetek meglátogatására is. A keleti parton lévő strand nagyon szép és csendes, valamint megtalálható minden, ami a vízi sportokhoz vagy a strandoláshoz szükséges.


Zamamai-sziget
A búvárok paradicsoma Naha városból, Tomari kikötőből 90-120 perc alatt érhető el komppal (Aka-szigeten keresztül), vagy 20 perces repülőúttal szintén Naha városból. Sajnos a csodás környezet ellenére nem igazán találunk színvonalas szálláshelyet, melynek oka nagy valószínűséggel az, hogy az ideérkezők elsősorban búvárkodni jönnek és minél olcsóbb szállást keresnek. A kis falutól keletre található a hosszan elnyúló, csodás homokos tengerpart kis üzleteiben nyílik lehetőség a vízi sportoláshoz szükséges felszerelések berlésére. Gyönyörű a part és kristálytiszta a víz, sok lakatlan, kis sziget könnyen elérhető innen. 

Miyako-sziget
A sziget 400 km-re található Okinava főszigetétől. 45 perc alatt érhető el Naha városból repülővel. Ez a harmadik legnagyobb és legsűrűbben lakott terület a szigetek között. Miyako-sziget többek között az éves Miyako Triatlonról, csodás fehérhomokos tengerpartjáról és Yaebishi korall zátonyairól híres.

Kume-sziget
Naha várostól nyugatra, 100 km-re található a fehérhomokos strandokkal rendelkező Kume-sziget, mely megmenekült az Okinavai csatától, így számos kulturális műemlék maradt fenn a Riukiu Királyságból. Kétféleképpen juthatunk ide: kb. 2 óra alatt Naha városból gyorskomppal, vagy repülővel. Nahából naponta öt alkalommal indulnak járatok, az út kb. 30 percig tart. A viszonylag nagy sziget nagyon csöndes és kellemes. A többi szigettel összehasonlítva tengerpartja nem olyan szép, búvárkodásra és snorklingolásra kiválóan alkalmas. Legjelentősebb strandja az Eef Beach néhány hotellel, mely egy kis falunál található.
Érdemes meglátogatni:
Hatenohama-szigetek – A 7 km-re lévő szigetre üvegfenekű hajóval érdemes menni, így az út során betekintést nyerhetünk a csodás víz alatti világba. Hatenohama-szigetek 3 lakatlan, homokos szigetből áll. Ez a legfehérebb homokzátony Ázsiában. A sziget körül kristálytiszta a víz és olyan nyugalom, csend van, amit ritka megtapasztalni. Tökéletes hely a pihenésre és a snorklingolásra. Érdemes a túravezetőtől egy darab kenyerek kérni indulás előtt, melynek morzsáival a közelünkbe csalogathatjuk a színpompás apró halak százait. A szigeten csupán egy toalett van, és árnyék is csak elvétve akad.
Bade Haus Kume Island: Eef strand mellett található a fürdőház, melyben számos kezelést vehetünk igénybe. Fürdés közben gyönyörködhetünk a tengerre nyíló kilátásban. A szigeten van néhány különleges vízforrás, mely 600 méter mélyről tör felszínre és a legmagasabb ásványi anyag tartalommal bír nemcsak Japánban, hanem szinte az egész világon. Ezt a vizet használják a fürdőben. A fürdőprogram során 6 különböző feladat hajtható végre, melyet egy TV monitoron mutatnak be. A feladatsor 30 perc alatt elvégezhető, de újra és újra megismételhető. A fürdő 22 óráig van nyitva, de napközben elég nagy a tömeg. A férfiak és nők egyszerre használhatják a fürdőt. 

Yaeyama-szigetek
A Yaeyama-szigetek 500 km-re helyezkednek el nyugatra a főszigettől. A szigetcsoport 10 lakott szigetből áll, melyek közül a következőket érdemes meglátogatni: Ishigaki, Taketomi Iriomote és Kohama.

Ishigaki-sziget
Tokió, Haneda repülőteréről közvetlenül, 3 óra 10 perc alatt juthatunk el a szigetre, de Oszakából és Fukókából is van közvetlen járat. A repülőtér nagyon kicsi és turistainformációt is csak itt lehet találni. Sajnos angol feliratokkal és angolul beszélő emberekkel sem találkozhatunk.a taxikban, a kompokon de a buszokon sem. Csendes légkör, pálmafás utcák várják az idelátogatókat. A városban nincsen strand. Ishigaki a legfontosabb kiindulópont a többi sziget meglátogatásához, mint Iriomote, Kohama és Taketomi. Itt vannak a világ legjobb búvárhelyszínei. Minden szálloda és nyaralóhely kínál búvártúrákat. Sajnos az angol nyelv hiánya miatt ezek a területek elsősorban a gyakorlott, vagy a kezdő, de japánul beszélő búvároknak való, hiszen a merülés előtti oktatás csak japánul folyik. A sziget legjobb szállodájában, a Club Med Resortban van lehetőség angol nyelvű asszisztenciát kérni. Mivel a legtöbben belföldről érkeznek ide, elsősorban félnapos túrák vannak, ami kb. 1 órás merülést jelent. 

Taketomi-sziget
Taketomi az egyik legkisebb sziget, 10 perces hajóúttal érhető el Ishigaki kikötőjéből. Az egyedi építészeti elemek és jellemzők visszarepítik az utazót az időben és felejthetetlenné teszik az itt eltöltött időt. A faluban szinte alig van autó, így a felfedezéshez a legjobb mód a biciklibérlés. Számos helyen található térkép, de a sziget kis mérte miatt sem kell aggódnunk, hogy eltévedünk. Csodás, exotikus virágokat találunk a faluban, mely mediterrán hangulatot kölcsönöz a területnek. A látogatóknak lehetőségük van vízibölény-szekérrel is bejárni a falut és megcsodálni a piros tetős házakkal övezett utcákat. 

Iriomote-sziget
A Yaeyama-szigetek legnagyobbja kb. 40 perc alatt érhető el komppal Ishigaki-szigetéről. Esőerdei vegetáció és olyan ritka állatfajok találhatóak itt, mint az iriomotei vadmacska. A sok esőzés miatt, igen magas itt a páratartalom. A legnépszerűbb program az Ekoturizmus, mely során hajókázhatunk a mangrove erdővel körülvett folyón és számos különleges fafajtával is találkozhatunk. A strandja, főleg apálykor, igen sziklás és tengeri moszatos, így fürdésre nem a legjobb. A parttól kicsit távolabb viszont kiváló búvárkodási és snorklingolási lehetőségek vannak.

Kohama-sziget
A kis sziget Ishigakitól 20 percre, Iriomote-szigettől pedig 10 percre található. A strandok nagyon jók, még apály idején is, így bármikor úszhatunk a tengerben, amikor csak akarunk. A sziget képét meghatározza a számos cukornád ültetvény, melynek nedvessége jól csillapítja a szomjúságot. Ebből a cukornádból készítik a barna cukrot.

Forrás: Japán Utak Specialistája – www.japanspecialista.hu