SZÖVEGÉRTÉS – Obon

A volt Oszakai Egyetem Magyar Tanszékének Japán-magyar kulturális kislexikona segítségével ismerkedünk meg az Obonnal. Japán nyelvtanulóink a korábbiakhoz hasonlóan a magyar szöveg alatt megtalálják a japán szöveget is.

Obon – a halottak napja

Egy évben egyszer tartják ezt a szertartást, amellyel az ősök szellemét befogadják a házba és kiengesztelik.

Eredetileg a régi holdnaptár szerint július 15-én rendezték meg ezt a szertartást, de jelenleg augusztus 13-a és 16-a között tartják. Obonkor sok családban a rokonok összejönnek és együtt esznek. Nemcsak a kormányhivatalokban, hanem sok munkahelyen is szünetet tartanak. Sok ember utazik vidékre a szüleihez, ezért a város felől a vidékre haladó csúcsforgalom szokott lenni.

Obonkor szokás Sóró-danát állítani. Ezt úgy készítik, hogy a bucudan előtt, a Buddhával díszített polc elé egy fehér abrosszal leterített alacsony asztalt helyeznek. A Sóró-danára uborkából készített lovacskát és padlizsánból készített tehenet szoktak rakni. A gyorslábú ló azt a szándékot fejezi ki, hogy minél előbb szeretnék az őseiket fogadni, a lassú tehén pedig azt, hogy az ajándékokkal megrakodva lassan ballagjanak vissza a túlvilágba. Manapság egyre kevesebben készítik ezt a polcot.

Az Obon részeként fogadótűznek (mukaebi) és kikísérőtűznek (okuribi) hívott két szertartást rendeznek. Az előbbi tüzet Obobn első napján, augusztus 13-án kora este gyújtják a ház előtt, hogy fogadják az ősök szellemét. Az utóbbit pedig az utolsó napon, azaz 16-án este gyújtják meg, hogy kikísérjék a házból az őseiket. Azt mondják, hogy az ősök erre a füstre megtalálják a házukat, vagy visszaindulnak. Ez a szokás az Edo-korban kezdett elterjedni.

A kísérőtűz egyik különös fajtája a Sóró-nagasi. A folyóra vagy a tengerre hajóra rögzített lámpákat úsztatnak, és a fények elkísérik az ősöket.

お盆

お盆とは、年に一度、先祖の霊を家に迎え入れ、供養する儀式である。

元々旧暦の7月15日を中心とした行事だったが、現在のお盆は8月13日から16日までというのが一般的である。毎年この時期になると、親戚中が集まり、にぎやかに食事をしたりする家庭が多い。また都会からの帰省ラッシュにより田舎へ向かう道路は大渋滞する。

お盆には、しょうろう棚という棚が設けられる。これは、座卓などに白布を掛けたもので、たいてい仏壇の前に置かれる。しょうろうだなにはきゅうりで作った馬となすで作った牛が飾られる。馬は一刻も早く先祖を迎えたいという意を表し、牛はお土産を持ってゆっくりお帰りくださいという意を表す。しかし昨今では、しょうろう棚を作る家庭が減少し、あまり見られない。

お盆には、迎え火と送り火という二つの儀式がある。迎え火は盆の入り(13日)の夕方、家の前で日を焚き先祖の霊を迎えるものである。また送り火は、盆明け(16日)の夕方に火を焚いて先祖の霊を帰すものである。このときあがった煙に先祖は家を探し当て、また帰っていくといわれている。迎え火・送り火の習俗は江戸時代に盛んになったものである。

送り火の一種にしょうろう流しがある。ふねにしつらえた灯篭を川や海へ流し、この灯篭と一緒に盆を迎えた先祖の霊を送り出す行為が原型といわれている。

 

Oszakai Egyetem Magyar Tanszékének Japán-magyar kulturális kislexikona