Milyen hatással volt a Pokémon Amerikára?

Tetszik vagy sem, a Pokémon meghatározó jelenségnek számít egy bizonyos korosztály számára. Kérdés, milyen módon hatott a sorozat az anime nyugati elfogadottságára. Természetesen már korábban is jelen voltak az animék Európában és Észak-Amerikában, de kétségtelen, hogy a zsebszörnyek óta felgyorsulni látszik a japán rajzfilm elterjedése világszerte.

A kérdés azért is izgalmas, mivel a hardcore anime rajongók általában nem a Pokémonról szoktak elmélkedni. Mindenki tudomásul veszi, hogy ez is anime, de teljesen másként tekintenek rá. A Pokémon legnagyobb bűne az, hogy mainstream. Olyan érzetet kelt, mintha kifejezetten Amerikában fejlődött volna ki. Annak ellenére azonban, hogy a rajongók általában elhatárolódnak tőle, lehet, hogy épp ez a sorozat nyitotta meg a kapukat egy csomó más, élvezetesebb anime előtt a nyugati piacokon.

Nem kell hozzá nagy bátorság, hogy kijelentsük: nyugaton a Pokémon még sokáig birtokolhatja büszkén a legsikeresebb anime címet. Valószínűleg mindent egybevetve is az egyik legismertebb japán franchise, ami az USA-ban valaha is működött. Még csak elgondolni is nehéz, hol tartana ma a japán rajzfilm nyugaton, ha nem létezik a Pokémon. A legnagyobb erénye talán az, hogy az “anime” kifejezés végképp meghonosodott a nyugati országok nyelveiben. Amikor a Pokémon-őrület csúcsán, az ezredforduló táján szinte minden nagyobb lap (köztük a Time, a Newsweek, a Variety, a Los Angeles Times és a New York Times) írt a jelenségről és használni kezdte az “anime” kifejezést, már nem volt szükség arra, hogy elmagyarázzák a jelentését (“japán rajzfilm”). A Pokémonnak köszönhetően ma már mindenki tudhatja, hogy létezik a japán animáció.

A 4Kids Entertainment például teljesen nyilvánvaló módon azért vette meg a Yu-Gi-Oh licencet, hogy meglovagolja a Pokémon népszerűségét. Hasonló indíttatástól hajtva került a nyugati piacokra a Digimon, a Moncolle Knight vagy a Card Captor Sakura – ezek mindegyike a Pokémonhoz hasonlóan “gyűjtögetős” sorozat. Az 1998-as bemutatót követően a Cartoon Network már 2000-ben hivatalosan is bővítette a műsorkínálatát animékkel.

Azt nem lehet megmondani, hogy hányan váltak anime-rajongóvá a Pokémon hatására nyugaton – ez még a merchandising eladási adataiból sem derül ki egyértelműen. Az viszont elképzelhetetlen, hogy a sokmillió gyerek, aki rajong a sorozatért kivétel nélkül távol tartaná magát a többi japán rajzfilmtől. A Pokémon bebizonyította azt is, hogy egy anime is hozhat profitot még az öreg kontinensen is, ráadásul soha nem látott számú rajongóval látta el a tábort.

Nem valószínű, hogy a Pokémon bemutatása és a nyugati animeipar forgalmának drasztikus megnövekedése csupán véletlen egybeesés.

Lehet persze, hogy az anime-rajongók sosem fogják átérezni a Pokémon meghatározó befolyását például az amerikai piacra, hiszen félig-meddig tudatosan elzárkóznak a sorozat elől. A rajongók ugyanis általában szeretik azt hangoztatni, hogy imádatuk tárgya sokkal kifinomultabb és érettebb, mint a gyerekes és erősen kommercializált Pokémon (miközben ez a két jelenség is erősen az animéhez tartozik).

Lehet, hogy a legtöbb anime szofisztikáltabb és értelmesebb, mint a Pokémon, ám tény, hogy ez a rajzfilm segített a legtöbbet “társainak” a nyugati ismertségben.

AnimeNation