Küldetése: régi japán épületeket ment

Karl Bengs német létére azzal foglalkozik, hogy japán "drágakő-csiszoló". Az építész egyre nagyobb figyelmet kelt munkájával, mely során régi japán épületeket állít helyre.

 

Image

Hosszú évek óta Bengs öreg házakat és épületeket kutat fel, majd új életet lehel beléjük, megőrizve az épület eredeti funkcióit, ugyanakkor modernizálva a belteret komfortos életteret alakítva ki bennük.
– Az öreg épületek olyanok, mint a drágakő. Ha megcsiszolod és gondozod, ragyogni fog – fogalmaz a 64 éves Bengs.
Elméletét be is bizonyította. A legtöbb épület, amelyen dolgozott legalább százéves és hosszú idő óta elhagyatottan állt. Ezek most mind újjáéledtek, kifinomult struktúrával és nosztalgikus atmoszférát árasztva.
Ha rálel egy idős házra, először megvizsgálja a szerkezetet, az oszlopokat és a felhasznált építőanyagot, majd eldönti, mit tart meg és mit dob ki.
Feladata nem csupán abból áll, hogy az eredeti állapotot hozza vissza. A hazájából, Németországból hozott modern anyagokkal – kerámia tetőcserép, modern nyílászáról, világítóberendezések – olyan belteret alakít ki, amelyek megfelelnek a mai igényeknek.
Bőven használ szokatlan színeket is: előfordul, hogy lilára vagy sárgára festi a hagyományos japán épületek falait.

 

 Image

Az ilyen, európai-japán ízléskombinációkat általában lelkesen fogadja a japán sajtó. Ennek eredményeképp Bengs, akinek 1998 óta saját cége működik a szigetországban nem győzi teljesíteni a minden vidékről érkező felkéréseket.
A családi házak mellett régi éttermeket és raktárakat is felújít.
Szofuku Juri, akinek a családja megbízást adott Bengs cégének egy ajándékbolt helyreállítására Jahikomura faluban, elmondta, hogy lenyűgözte az építész kompromisszumot nem ismerő hozzáállása a munkához és erőfeszítései, hogy a lehető legtöbbet kihozza a régi anyagokból.
A boltocskát ugyanaz a mester készítette 150 évvel ezelőtt, aki a szomszédos szentélyt is építette. A család nem csalódott Bengsben – a hagyományos szerkezet a lehető legteljesebb formájában fennmaradt a felújítás után.
A berlini születésű Bengs először egy ukijoe-metszeteket bemutató könyvben találkozott a japán építészettel. Először 1966-ban járt a felkelő nap országában, majd az iparosodó ország gyorsan változó városképét szemlélve egyre jobban vonzódni kezdett a régi épületekhez. Csalódottan látta, ahogy a hagyományos faházak egyre gyorsuló iramban tűnnek el, átadva helyüket a betonépületeknek.
– Egy város, ahol nincsenek régi épületek nem más, mint emlék nélküli emberek gyülekezete – írja cége honlapján.
Bengs meggyőződése, hogy a mai japánok eldobható fogyasztási kultúrája érzéketlen a hagyományok iránt, melyeket büszkén mutathatnának meg a világnak.
A japán közlekedési és építésügyi minisztérium 1996-ban kiadott jelentése szerint az átlagos japán ház élettartama csupán 26 év, míg ugyanez Nagy-Britanniában 75 év.
– Remélem, hogy a régi házak felújításával végzett munkám sok embert meggyőz arról, hogy újragondolja a jelenleg uralkodó "töröld el a régit és építs a helyére újat" mentalitás helyességét, és végül visszatérnek ahhoz az életstílushoz és gondolkodásmódhoz.
– Könnyű ledózerolni egy régi házat. Csakhogy ezzel az épület hordozta történelem is megsemmisül.

Orlando Sentinel