Kína lehagyja Japánt az űrversenyben?

A kínai űrtechnológia ismét nagyot lépett előre: fellőtték az első műholdat, amely a Hold körül kering majd. A Nagy Menetelés 3A hordozórakétán a világűrbe juttatott Csang'e 1 nevű mesterséges hold később indult útnak, mint a szeptember óta működő japán Kaguja szonda. A Kaguja és két kisebb társholdja már Hold körüli pályán kering, jelenleg az utolsó műveleteket végzik, mielőtt megkezdik a felszín vizsgálatát.

A Japán Űrügynökséget (JAXA), amely a Kaguját a világűrbe juttatta meghívták a Csang'e 1 kilövésére.

A Kínai Kommunista Párt kongresszusára időzített fellövés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy növelje a kínaiak szemében a párt és a kormány tekintélyét. Hasonló publicitást kapott az első, emberrel fellőtt kínai űrhajó 2005-ös útja is.

A holdszonda sikeres fellövése és az embert szállító űrhajó a kínai technológiai fejlődésre irányította a figyelmet.

1970 óta Kína több mint száz Nagy Menetelés rakétát juttatott az űrbe, míg a japán H2-A rakéta eddig 13 alkalommal indult útjára.

Rivalizálás Kínával

A japán kormány és a JAXA hivatalnokai régóta hűvös hozzáállást tanusítanak a kínai űrtechnológiához. Egy belső dokumentum például így fogalmaz a Csang'e 1 fellövésével kapcsolatban: "a szonda feladata hasonló a Kagujáéhoz, de a kínai műhold képességei jóval elmaradnak mögötte".

Nem feltétlenül osztja ezt az optimizmust minden japán döntéshozó.

Kína űrprogramja drámai módon felgyorsult. A Hold körül keringő szonda csak az első lépés: már emberek küldését készítik elő a Holdra. Kína ugyancsak fejleszti az emberek szállítására képes űrhajóját is. Saját GPS-t is fejlesztenek, ráadásul Venezuela, Brazília és Nigéria számára is készítenek űreszközöket. Ezek az országok gazdagok a Kína számára létfontosságú nyersanyagokban.

Sikeres űrprogram

Kína még Franciaországtól is megrendelést kapott egy műhold pályára bocsátására, bizonyítva a program gazadasági sikerét. Kína hangoztatta vágyát arra, hogy részt vehessen a Nemzetközi Űrállomás programjában is, amelyben Japán is részt vesz.

Kína egyúttal a műhold-megsemmisítés terén is élen jár: a kommunista országnak határozott elképzelései vannak az űrprogram katonai vonatkozásairól.

Megfigyelők szerint a közeljövőben Kína lehet a harmadik nagyhatalom az űrtechnológia terén Oroszország és az Egyesül Államok mellett.

Ezzel szemben a japán űrprogram anyagi nehézségek miatt akadozik – még azt sem tudják biztosan, hogy milyen típusú műhold lesz a következő, amit pályára juttatnak.

Az ISS növekvő költségei miatt Japán nem képes túl sok pénzt tartalékolni az űrkutatás más területeire. A szakértők szerint Japán komoly problémák elé nézhet a technológia szinten tartása terén, ha nem használja sokkal gyakrabban a H2-A hordozórakétát.

Jomiuri/JAXA