Képzés helyett kizsákmányolás: a vitatott gyakornoki rendszer

Az elmúlt három évben összesen 22 külföldi gyakornok halt meg a munkahelyén.

A gyakornok szó megtévesztő lehet, valójában a német Azubi (Auszubildende) megfelelője. Adott munkahelyen szakképesítést szerző fiatalokról van szó.
A kormány hivatalos célja a gyakornoki rendszerrel az, hogy a fejlődő vagy gyenge gazdasággal rendelkező ázsiai országokból érkező tanulóknak gyakorlati képzést nyújtsanak, ezzel támogatva az országok szakképzettségi szintjét és a tudás szabad áramlását.

A gyakorlatban számos vállalat arra használja a rendszert, hogy a tanulatlan, olcsó munkaerőt kizsákmányoló munkafeltételek között foglalkoztassa.

Ez az első alkalom, hogy az egészségügyi, munkaügyi és jólléti minisztérium statisztikát ad ki a külföldi gyakornokok baleseteiről és haláleseteiről. A Japan Times szerint a körükben mindkettő előfordulása gyakoribb, mint a japán dolgozóknál.

A 22 halott közül egy halálok a túlmunka (karóshi) volt, a többi 21 valószínűleg munkahelyi baleset következménye.

Az úgynevezett Technical Internship Training Programot a Japán Nemzetközi Kereskedelmi Szövetség (JITCO) 1993-ban vezette be, mint a szegényebb ázsiai országok számára nyújtott fejlesztési segítséget. A gyakornokok három éves vízumot kapnak, hogy japán cégeknél elsajátítsanak bizonyos képességeket, amiket otthon használni tudnak.
A gyakorlatban azonban teljesen képzetlen munkaerő, akiket alacsony bérért dolgoztatnak a japán cégek.

Már 2008-ban kiderült, hogy többszáz cég törvényt sértett a gyakornokok rovására: ez főleg ki nem fizetett bérekben, túlórapótlékokban jelentkezett, de igazán erős kritikát akkor kapott a rendszer, mikor kiderült, hogy a 2008-as üzleti évben 34 gyakornok meghalt a túldolgoztatás (karóshi) és az elégtelen munkakörülmények miatt. A következő évben is számos eset került nyilvánosságra, a túldolgoztatás mellett szexuális visszaélés és az útlevelek elvétele is többször előfordult.

Emberjogi szervezetek, szakszervezetek és ügyvédek állítják, hogy a gyakornoki rendszer valójában modernkori rabszolgaság.

A kormány intézkedése egy szervezet felállítása volt, ami rendszeres ellenőrzéseket végez a programban résztvevő cégeknél.

A 239 törvényt sértő vállalat és szervezet öt évre ki lett zárva a programból.

Az ellenőrző szervezet nem volt hatékony, azóta is számos eset kerül napvilágra (és még több valószínűleg nem). 2017 novemberében a kormány újabb törvényt hozott a programban résztvevő cégek ellenőrzésére: előre le kell adniuk a képzési tervet, amit ellenőrizni fognak, egy új szervezet tart ellenőrzéseket a helyszínen és bírságot kell fizetni a törvénysértő cégeknek.

A munkaerőhiány óriási, így a számos botrány ellenére is évről évre nő a gyakornokok száma: 2013-ben 164.641 fő vett a programban részt, 2016-ra 228.589 fő.

Sumikai

Vélemény, hozzászólás?