Japán krizantém trónja

Gratulálok kiko hercegnő és Akisino herceg új babájához! Míg az a tény, hogy az újszülött fiú bizonyára óriási büszkeséggel tölti el a császári családot, Japán számára ez nagy szégyen.

Kibúvókat keresve a modern realitásokkal való szembenézéshez Japán most tarthatja magát a múlthoz, és továbbra is ragaszkodhat ahhoz, hogy kizárólag fiúutódok ülhetnek a krizantém trónra ahelyett, hogy modern, progresszív, fejlett világhoz tartozó országgá válna.

Egy vasútállomáson láttam meg a hírt a Jomiuri négyoldalas különkiadásában, amit angol és japán nyelven adtak ki. Utoljára akkor jutottam ilyen különszámhoz, amikor Maszako hercegnőnek kislánya született. A mostani kiadáson óriási szalagcím ordította: “az első férfiutód, aki 41 év óta született”, mintha ez valami szokatlan dolog lenne.

Pedig nem az, ha belegondolunk, hogy Meidzsi császár (1852-1912) ágyasok segítségével próbált fiúutódokat nemzeni. Amikor Hirohito császár (1901-1989) megszüntette az ágyasok intézményét, az ember azt hinné, hogy felmerült benne a gondolat: hátha egy nő követi a trónon.

A 39 éves hercegnő időzítése kifogástalan, hiszen Koizumi Dzsunicsiro miniszterelnök – maga is hímneműként – tavaly benyújtott egy törvényjavaslatot, amely megengedte volna, hogy női ágon is örökölhessék a krizantém trónt. Hasonlóan hozzám láthatóan ő is előnyben részesíti a női érintést, ha a virágokról van szó.

Ha a császári udvar a vérvonal örökségén alapszik, ám legyen, de miért teszi ezt csupán a férfiágon? Mert felsőbbrendű? Szent tehénpástétom! Össze kellene hasonlítanom a hímnemű császárok vércsoportját, aztán a nőkét, végül még a közemberekét is, és majd meglátjuk, hogy az “R” jobb-e, mint az A, a B vagy a 0.

A trón örökösének egyszerűen az elsőszülöttnek kellene lennie, függetlenül attól, hogy férfi vagy nő az illető. Az, hogy közöljük a legidősebb lánnyal, mi szerint ő, tudod… ssssss… nem elég. Elég rossz, hogy Mako hercegnő (aki 14 évvel idősebb) kénytelen lesz alávetni magát öccsének, de Aiko hercegnő, aki a férfiág legidősebb utódja igazán ki lehet akadva. Nem elég, hogy a császár sokkal fiatalabb lesz nála, ráadásul fel kell adnia az álmát, hogy a fiú valaha is “szempai”-ként szólítja majd.

Ha Aikót elsőszülöttként a trónra engednék, ő lenne a kilencedik császárnő a japán történelemben – és az első a 18. század óta.

Akármerre jársz Japánban, mindenhol feliratokkal találkozhatsz: “állítsuk meg a diszkriminációt”, a japán tanárokat arra utasítják, hogy a lányokat ugyanúgy kezeljék, mint a fiúkat. Az oktatási tárca láthatóan úgy véli, hogy az egyik nemnek való kedvezés egyenlő a diszkriminációval. Mi, az egyszerű nép értjük. Miért nem érti a Diéta?

Jóindulatú mostani uralkodónk (akinek a felesége volt az első közember, aki a háború után koronahercegnő lett) a család feladatának a következőket tartja: “a császár és a család többi tagja megosztja a nehézségeket és együtt éli át az örömöket a néppel, és teljesíti kötelességét, miközben a nép boldogulását kívánja”. Ki állítja, hogy Aiko hercegnő nem lenne képes vagy nem akarná ezt megtenni?

És mi olyan nagy dolog egy női uralkodóban? Pontosan. Semmi. Mindenki tudja. Mégis, szélsőjobbos konzervatívok meg akarják őrizni a férfiági öröklés szabályát. Miért? Hagyományt akarnak. Szent tehénpástétom! Ez nem magyarázat arra, hogy továbbra is így kellene lennie. Más hagoymányok is megváltoztak a századok során. Például milyen autót vezetsz mostanában? Nálunk a lóhát volt a hagyomány.

Rendben, ez a Császári Udvar Törvénye, talán ezért nem kellene módosítani. Szent tehénpástétom! Naponta hoznak új törvényeket. Ráadásul a férfiak öröklésének törvénye egészen 1889-ig nem létezett, csupán a Meidzsi-restauráció idején lépett életbe. Azelőtt a nők is léphettek – és léptek is – a trónra. Világos, hogy a törvényeken változtatni lehet.

Az egyetlen válasz arra, hogy miért csak férfiak örökölhetik a trónt: hímsovinizmus.

Ezekben a felvilágosult, modern időkben le kell ennyire egyszerűsödnünk erre a szintre? Valakinek a neme, a származása vagy vallása jobb, mint a másiké? Nem ismerek senkit, aki magát szexistának, rasszistának vagy terroristának tartaná. Az emberek úgy érzik, ezek a jelzők nem illenek rájuk, mert szerintük az ő esetük más. Isten, a történelem vagy a hagyomány igazolja őket.

A japán népet azonban nem lehet marhának nézni. Tudják, hogy a császári udvar törvényei ellenére az egyetlen módja a diszkrimináció megszüntetésének, ha mindenkit egyenlőként kezelünk – kivétel nélkül. A császár és császárné kérdésében is.

Japán krizantém trónja. Kis lépés egy férfinak, hatalmas lépés visszafelé az emberiség számára.

Amy Chavez