Iskolareform Japánban

Látva a japán iskolások egyre rosszabb szereplését a nemzetközi, 56 országban lebonyolított PISA-felméréseken, a Japán Oktatási Minisztérium bekeményített: úgy döntött, hogy szakítani kell a tíz éve bevezetett „nyomás nélküli tanítás” módszerével, és vissza kell térni a „magolós” módszerhez. Ennek megfelelően az idei tanévtől jelentősen megnövelik a tananyag mennyiségét. Az általános iskola (sógakkó) 6 osztályára kivetítve az összes tantárgyból összesen 4.900 oldalt kellett eddig megtanulni – ezt a számot 1.200 oldallal megnövelték, így az idei évben kezdőknek hat év alatt 6.100 oldal tanulnivalót kell elsajátítaniuk.

A matematika és a természettudományok tananyagát 60 százalékkal növelték, az ötödikeseknek például már ki kell tudniuk számolni egy trapéz területét ,és a hatodikasok már az elektromosságról is fognak tanulni. Az angol nyelv oktatását ötödikben kezdik meg – eddig ez a hetedik osztályban kezdődött. Mindezek miatt növelni fogják az óraszámokat is.

 

A minisztérium döntése megosztotta mind a szakmai közönséget, mind a laikus közvéleményt. A PISA betűszó, magyar jelentése: a „nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja”. A felmérést a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban és egyre több csatlakozó partnerországban is elvégzik. Először 2000-ben került sor a 15 éves diákok tudásának nemzetközi felmérésére az alkalmazott matematika, az alkalmazott természettudomány és a szövegértés területén. A felmérést háromévente végzik úgy, hogy mindig más területre, más tantárgyra helyeznek nagyobb hangsúlyt. Utoljára tavaly, 2009-ben került rá sor, ekkor a szövegértési feladatok voltak túlsúlyban.

Magyarországon az első felmérések idején megjelent a „PISA-sokk”: Magyarország az 56 ország közül a természettudományok területén a 23. helyet, matematikából a 31. helyet és szövegértésből a 30. helyet szerezte meg 2006-ban. Ez az OECD-országokra kivetítve természettudományokból átlagos helyezés, matematikából és szövegértésből azonban a tíz legrosszabb közé kerültünk.

Japánban is felütötte a fejét a „PISA-sokk”: a két nagy rivális, Kína (valójában csak Hong Kong) és Korea is megelőzte Japánt. A 2006-os eredmények az utolsóak, amiket már kielemeztek, ezek alapján Japán a 2000-ben megszerzett első helyről 2006-ban a hatodikra csúszott vissza matematikából, a másodikról a hatodikra természettudományból, és a nyolcadikról a tizenötödikre szövegértésből.

2000-ben vezette be a japán oktatási minisztérium a „nyomás nélküli tanítás” rendszerét. A cél az önálló gondolkodás fejlesztése, a tanult anyag gyakorlatban való alkalmazási képességének fejlesztése volt. Ennek érdekében csökkentették az óraszámokat, törölték a szombati félnapos tanítást, és heti három olyan órát tartottak a tanárok, ahol a gyerekek olyan kérdéseket tehettek fel, mint például hogy a madarak miért nem esnek le az ágról, amikor alszanak.

Emiatt is volt sokkoló, hogy a japán diákok egyre rosszabb eredményeket értek el a PISA-teszteken, melyek célja szintén a tudás gyakorlati alkalmazásának felmérése.

A minisztérium főigazgatója, Maekava Kihei így nyilatkozott: „Túl sokat vágtunk le a tananyagból. Most, menetközben kell ezt kiigazítanunk. Ugyanakkor a célunk még mindig az önálló gondolkodás fejlesztése”.

A Japán Tanárok Szakszervezetének alelnöke, Takahasi Mucuko úgy véli, hogy a tananyag növelésének kérdése elhalványul az iszonyatosan kemény felvételi vizsgarendszer kérdése mellett – ezt kellene megreformálni. Az egész oktatási rendszer reformra szorul. A cél az lenne, hogy ne csak a felvételi vizsga eredményein alapuljon az egész oktatás.

Japan Today