Gomi – a japán szemét komoly dolog

Carolie Brekke első cikkét olvashatjátok most a Szakun! 🙂 Carolie 2006 és 2010 között élt Japánban, írásaiból sok mindent megtudhatunk a japán hétköznapokról – most például a szelektív hulladékgyűjtés rejtelmeiről ír. Kiderül, hogy csak az újrahasznosításra alkalmas szemetet is 12 további csoportra lehet (kell) osztani, és hogy mit kell tenni például a lehullott falevelekkel – döbbenet… 🙂

 

Lehet, hogy másoknak ez unalmas témának tűnik, de engem egyszerűen lenyűgözött. Japánban annyival komolyabban veszik a közösségért és a bolygóért való felelősség, mint nálunk! A gomi a szemetet jelentő japán szó, a háztartási szemétre vonatkozó szabályok pedig egészen bámulatosak Japánban. Amikor aláírtuk a lakásra a bérleti szerződést, kaptunk egy nagy gomicsomagot, amiben 120 citromsárga, a szemeteszacskókra címkeként ráragasztható matrica volt, valamint kaptunk egy tájékoztató füzetet (egy igen vastag tájékoztató füzetet!), amiben angolul és japánul is részletesen elmagyarázzák, hogy mit hogyan kell csinálni. Az év elején minden család ingyen megkapja ezeket a matricákat – hatvan matricát családtagonként.

Alapvetően a szemetet éghető, nem éghető, újrahasznosítható és szodai gomi, vagyis nagy tárgyakra osztják. Egyszerűnek tűnik, nem? Várjuk meg a folytatást…

Először is minden lakosnak vennie kell külön erre a célra gyártott átlátszó gomizsákokat bizonyos boltokban (egyelőre próbálok rájönni, hogy MELYIK boltokban, és hogy kell kérni őket). A zsákokon direkt erre a célra ki van alakítva egy hely az öntapadós címkéknek – egy címke a kis zsákokra, kettő a közepesekre, három a nagyokra (a 45 literesekre). Ha a szemét nem fér bele egy nagy zsákba, akkor túlméretesnek számít, és ilyenkor külön eljárás vonatkozik rá. Az éghető és nem éghető szemét kerül ezekbe a speciális zsákokba, amikre rá kell ragasztani a méretüknek megfelelő számú matricát, mielőtt elviszed őket a környék gomi-gyűjtőhelyére (a miénk egy innen egy háztömbnyire lévő parkban van). De nem szabad ám a szemeteszsákokat már az előző este kitenni. Szigorúan csak hajnal öt és reggel nyolc között viheted ki őket. Ha túl korán odavinnéd őket, akkor a kóbor kutyák és macskák széttépnék őket és szétterítenék a szemetet… és a szomszédok természetesen tudni fogják, hogy a mi szemetünk van szétszórva az utcán, főleg, ha tele van angol feliratú dolgokkal.

A kukások nem viszik el a szemetet, ha nem jól van rajta a matrica, ha nem jó típusú zsákban van a szemét, vagy ha nem a kijelölt helyen van letéve. Ha elfogynának a matricacímkéid az év vége előtt, akkor VENNED kell még belőle – de ezek az utólag vásárolt címkék nagyon élénk zöldek vagy lilák, úgyhogy ha ilyet használsz, akkor a környéken mindenki tudni fogja, hogy TE egy nagyon pazarló és felelőtlen ember vagy, valamint rossz állampolgár. Az éghető szemetet hetente kétszer viszik el nálunk – szerdán és vasárnap (!!). A nem éghető szemetet (a hajtógázas palackokat, hajszárítókat (!), fémkupakokat, stb.) havonta egyszer gyűjtik be. A konyhai maradék, mint például a narancshéj, éghető szemétnek számít, de a kormány támogatást nyújt ahhoz, hogy az ember vehessen egy szerkezetet, ami *szerintem* egy komposztláda. Majd meg kell még kérnem Sayurit, a japán segítőmet a bázison, hogy fordítsa le a szót. Időnként a japán használati utasítások és útmutatók angol nyelvű változatának semmi értelme sincs – ebben az esetben például az útmutató füzet azt mondja, hogy a szemetemet egy „speciális készülék” segítségével tudom „elegyíteni” vagy „összetenni”. Remélem, hogy ez valami komposztálóláda-féleség (a képen úgy néz ki), de lehet, hogy csak valami tömörítő szerkezet.

Az újrahasznosítható szemetet havonta kétszer viszik el, azt bármilyen átlátszó zsákba bele lehet tenni, és még matricát sem kell ragasztani rá. Ugyanakkor az ilyen fajta szemetet 12 különböző kategóriára kell szétválogatni (igen, 12, úgy mint tíz plusz kettő). Nem fogok most belemenni a legapróbb részletekbe is, csak néhány példát mondok. Az innivalós dobozokat fel kell vágni, ki kell mosni, kilapítani és összekötözni. Az udvari szemetet, például a gallyakat, maximum 80 centi hosszú és maximum 10 centi átmérőjű darabokra kell felvágni, és össze kell kötözni 80 x 30 cm-es kötegekre, amelyek egyenként nem lehetnek többek tíz kilónál. A lehullott levelekről le kell kefélni a szennyeződéseket mielőtt átlátszó zsákba raknád őket (ez nem vicc!!). Egyszerre csak maximum két köteg gallyat és két zacskónyi levelet szabad kitenni. A használt elemeknek egy külön doboza van a gomigyűjtőhelyen. Még a ruhát is újrahasznosítják! És a piszkos, koszos papírt, mint például a pizzásdobozt, az éghető szemét közé kell tenni, nem az újrahasznosítható közé (van egy hosszú lista azokról a papírfajtákról, amiket nem lehet újrahasznosítani).

A szodai gomit, vagyis a nagy tárgyakat (mint például a régi matracokat vagy konyhai székeket) csak előre egyeztetett időpontban viszik el… és ezekhez speciális matricákat kell venni, amiknek az ára körülbelül 5 és 15 dollár (kb. ezer és háromezer forint) között mozog tárgyanként. A számítógépeket, az olyan eszközöket, mint a hűtő vagy légkondi, és a betontömböket, autóalkatrészeket stb. csak úgy lehet kidobni, hogy felhívod a kereskedőt, akitől vásároltad azokat, és követed az utasításokat. A város nem gondoskodik az ilyen szemét elszállításáról. A saját szodai gomi-listám elég hosszú… és például körülbelül 15 dolláromba fog kerülni, hogy megszabaduljak csak egy elektronikus orgonától.

Az egész elég ijesztő, és vannak jó néhányan a környezetünkben, akik azt mondják, hogy „Ó, ne csinálj gondot ebből a gomi-ügyből. Csak hozd be a szemeted a bázisra és mi majd kiválogatjuk!” De ha a szomszédaink ki tudják rendesen válogatni a szemetüket, akkor mi is. Jobb gazdái leszünk a földnek… és a japánok kevésbé fogják azt gondolni az amerikaiakról, hogy önző disznók. Plusz fogadok, hogy legalább pár új emberrel összeismerkedünk a gomi-gyűjtő felé menet.

Még sosem tűnt fel, hogy milyen rengeteg szemetet tud produkálni egy-két ember. Nagy felfedezés ez, és elég kínos is. Az új cél, hogy kevesebb szemetet termeljünk…

Carolie Brekke

2009. május 4.