Élménybeszámolók kategória bejegyzései

Kamakura

Múlt vasárnap Kamakurába mentünk. Kamakura egy Tokiótól körülbelül egy órányi távolságra lévő város, ami a 12-13. században Japán fővárosa volt. Emiatt itt található az ország néhány leglenyűgözőbb sintó szentélye és buddhista temploma. Reggel érkeztünk a Kita (észak) Kamakura állomásra egy már akkor (nagyrészt japán) turistákkal teli vonattal. Az Engaku-dzsi templomot néztük meg először. Kamakura öt nagy zen temploma közül ez a leghatalmasabb – tudtuk meg, miközben a 17 altemplom között sétáltunk.

 

Kamakura bővebben…

Osztálykirándulás

Múlt pénteken könnyes búcsút vettünk egymástól és a Japán Nyelvi Központtól és mindenki hazaindult. Szinte mindenki: néhányan már a jelentkezéskor igényelték, hogy még három napot maradhassanak, illetve egy orosz és egy madagaszkári osztálytársam gépét törölték, így ők csak másnap indultak. Az utolsó két hét elég pörgős volt, így most több részben írom meg, mik történtek. 

Osztálykirándulás bővebben…

Gomi – a japán szemét komoly dolog

Carolie Brekke első cikkét olvashatjátok most a Szakun! 🙂 Carolie 2006 és 2010 között élt Japánban, írásaiból sok mindent megtudhatunk a japán hétköznapokról – most például a szelektív hulladékgyűjtés rejtelmeiről ír. Kiderül, hogy csak az újrahasznosításra alkalmas szemetet is 12 további csoportra lehet (kell) osztani, és hogy mit kell tenni például a lehullott falevelekkel – döbbenet… 🙂

 

Gomi – a japán szemét komoly dolog bővebben…

Kavaii!

A kavaii azt jelenti, hogy cuki, és a cukiság abszolút behálózza Japánt. Hello Kitty csak a jéghegy csúcsa – őt itt Japánban csak Kitty csannak hívják (a csan egy kedveskedő megszólítás, amit például kislányoknál használnak). Japánban mindennek van kabalafigurája, még a kormányszerveknek is, és még a komoly dolgokat is megpróbálják valamilyen cuki karakterrel kommunikálni. Számunkra ez meglepőnek tűnhet, mindenesetre nagyon szórakoztató tud lenni. Hadd mutassak néhány példát, amikkel személyesen is találkoztam.

Kavaii! bővebben…

A pókok hatalma vidéken

Bár már több mint egy évtizede élek Japánban vidéken, csak nemrég értettem meg, hogy micsoda hatalma is van itt a pókoknak. Szemtanúja voltam, hogy egyetlen pók miatt egy teljes turistacsaládon halálfélelem lett úrrá. Még ha a legfélénkebb pók jelenik is meg egy minsukuban (= japán stílusú fogadóban) a vendégszoba falán, a vendégek mindjárt elkezdenek reszketni félelmükben. Nem mintha a pókok különösebben gorombák lennének, ordibálnának velük vagy mind a nyolc öklüket ráznák feléjük… De mégis, a turisták csak meglátják őket, és már kapják is a nyúlcipőt, hogy egy másik minsukuban keressenek menedéket.