A sárkány éve – forró évünk lesz…

A kínai naptár szerint 2012 a sárkány éve – Amy pedig újévi cikkében arról ír (természetesen a tőle megszokott stílusban 🙂 ), hogy Japánban milyen képzetek, legendák, mítoszok kapcsolódnak a sárkányokhoz.

 

Beköszöntött a sárkány (japánul: tacu, riu vagy rió) éve – és most, csak néhány órával éjfél előtt szilveszter estéjén szinte látom a sárkányt, amint kikukucskál az odújából, és elszántan számol visszafelé, hogy átvehesse a világuralmat egy évre. Ahogy közeledik az éjfél… feszülten vár, felkészül … 10, 9, 8, 7, …. ugrásra készen … 6, 5, 4, már tüzet fúj, 3, 2, 1 … Boldog új évet! És már el is borítanak minket a lángok.

A japán sárkányokról azt mondják, hogy jó szándékúak, de ne hagyjuk magunkat átverni: azért nagyon dühösek is tudnak lenni.

Vegyük például az égő hegy legendáját. Az Égő hegy Sikokuban található, a sikokui 88 templomot érintő zarándokút tizenegyes és tizenkettes számú templomai között. Az Égő hegy nevét arról a legendáról kapta, miszerint Kobó Daisi (774-835), a Shingon buddhizmus megalapítója legyőzött egy itt élő lobbanékony sárkányt.

A sárkány felgyújtotta a hegyet, valószínűleg azért, mert közben túl sok vaszabit evett, és ettől a szikrák úgy csaptak ki a szájából, mint a tűzijáték. Kobó Daisi felmászott a hegyre és eloltotta a tüzet, így megmentve a vidéket és az emberek is. Csoda, hogy még senkinek sem tűnt fel, hogy a sárkányok tűzveszélyesek. Az emberek nem látják, hogy mik is ők valójában: pirománok.

Mindazonáltal a sárkányt a buddhizmus védelmezőjének tartják. A Sikoku zarándokút huszonegyedik templomát A nagy sárkány templomának, a harminchatodikat a Zöld sárkány templomának hívják. Ez a templom Fudó Mió sárkány védnöksége alatt áll, aki a helyi halászok védőállata is. Végül, de nem utolsósorban a negyvenegyedik állomás a Sárkány sugarának temploma.

Igazából a sikokui sárkányok nem kivételesek, egész Japán területén találni sárkányokat a templomok körül, azok a sintó buddhista hagyományoknak is részei. A Siraisi szigeten (itt lakik Amy – a szerk.) a buddhista templom neve Nyitott Sárkány (kairjú), de van egy Repülő Sárkány (hirjú) nevű szentélyünk is.

A legenda szerint a sintó istennő, Benzaiten (akit néha csak Bentennek hívnak) azért teremtette meg Enosima szigetét (Kanagava prefektúra, Sonan partjai közelében), hogy véget vessen egy sárkány ténykedésének, aki több mint ezer éve terrorizálta a helyieket. Pedig ez nem is egy közönséges sárkány volt – ennek öt feje volt! Gondolom, hogy a sárkányoknál az öt fej jobbnak számít, mint az egy, mert így nehezebb túljárni az eszükön – de Benzaiten megoldotta ezt is.

Először is Benzaiten istennő kiemelte magának Enosima szigetet a tenger mélyéről, hogy legyen hol laknia és legyen hol megterveznie a támadást. A sárkány meglátta Benzaitent és menthetetlenül beleszeretett. Míg a sárkány a szerelem varázsának hatása alatt állt, az istennő meggyőzte őt arról, hogy amit tesz az emberekkel, az nagyon rossz. Mivel a sárkány japán volt, mindjárt mélységesen bocsánatot is kért az emberektől, és aztán öngyilkos lett – egy sziklává változtatta magát, amit még ma is látni ott: a Sárkány szája hegynek hívják (Tacu-no-kucsi). Enosimának most Benzaiten a védőszentje és az istennőnek egy szentélyt is állítottak a szigeten.

A sárkányokkal a japán mitológiában is találkozhatunk. A „rjújin sinkó” a sárkányok vízistenként való tiszteletét jelenti: a sárkányok a földművelőknek vizet, a halászoknak gazdagságot tudnak hozni. Azt gondolhatnánk, hogy a sárkányok messzire elkerülik a vizet, ami kiolthatja a tüzüket, de lehet, hogy azért társítják a sárkányokat a vízzel, mert azok állítólag heves mozgásukkal mennydörgést idéznek elő és esőt fakasztanak a felhőkből.

Ha figyelembe vesszük ezt a sárkány-vízisten párosítást, nem is meglepő, hogy a Japán Birodalmi Flotta szóhasználatában is megjelenik a sárkány. A pici tengeralattjárókat „vízi sárkányoknak” hívták, azokat az öngyilkos búvárokat pedig, akik a víz alatt bombákkal robbantották fel az ellenséges hajókat, „kúszó sárkányoknak”.

Mivel a sárkány a legerősebb az összes szörny közül, a japán császárról azt tartják, hogy sárkányok leszármazottja, és így a sárkány a birodalom hatalmának is jelképe.

Na de ahhoz, hogy a császár a sárkányoktól származhasson, kellett lennie valamikor egy sárkány-humán légyottnak. És most értünk el az igazán izgalmas részhez! A japán sárkányokról ugyanis tényleg azt tartják, hogy tudnak az emberekkel párosodni. (És te, kedves olvasóm, még azt gondoltad, hogy nem maradt már egyetlen jó pasi sem neked a földön). Az átverés viszont az, hogy a sárkányok állítólag képesek emberré változni, és fordítva. Így aztán igazából sosem tudhatod, hogy ki sárkány és ki nem, legalábbis persze csak addig nem, amíg terhes nem leszel és nem tojsz egy nagy tojást. És vajon hogy néz ki egy sárkányember? Pont úgy, mint az a munkatársad, aki időnként az őrületbe kerget.

De 2012 kapcsán jó hír, hogy a sárkány, amit mítoszok és varázslatos legendák sora övez, gazdagságot és szerencsét fog hozni nekünk az új évben, ami meglehetősen optimista elvárás ebben a nehéz gazdasági helyzetben.

A sárkány évében születettek (2000, 1988, 1976, 1964, 1952, 1940, 1928) energikusak és indulatosak. Ó, és makacsok. De ugyanakkor őszinték és bátrak is. Ha te is sárkány vagy, valószínűleg tudsz tüzet okádni, bár ezt bizonyára még senkinek sem mondtad el.

Ha a sárkány évében születtél, ha nem, remélem, hogy mind a tizenkét sárkánylabdát megtalálod 2012-ben (sárkánylabda = Dragon Ball: a Magyarországon is vetített mangasorozatban a főszereplő Son Gokunak a világban szétszóródott sárkánylabdákat kellett megkeresnie, hogy ezzel megidézhesse a sárkányt, aki teljesíti egy kívánságát – a szerk.), és remélem, hogy rendíthetetlen nyugalommal tudod fogadni az újév kihívásait. Jó ez az év arra, hogy megerősítsd a barátságaidat és új barátságokat köss, és arra is, hogy javítsd a harcművészeti technikádat, hogy biztos legyen a győzelem a világban lévő gonosz ellen.

A sárkány évében járj szerencsével – de azért mindig legyen nálad egy tűzoltókészülék.

Amy Chavez