1. rész: A számok

Ingyenes nyelvtanfolyamunk első részében a számokkal foglalkozunk. Ami jó hír: a japánok is használják az arab számokat. Ha szupermarketben, közértben, vagy akármilyen nagyobb boltban vásárolsz, biztos lehetsz benne, hogy az árak arab számmal lesznek feltüntetve a termékeken. Akkor minek tanuljuk meg a számokat japánul?

Azért, mert kisebb, családi üzemeltetésű boltokban, főleg, ha valamilyen hagyományos japán terméket kínálnak, előfordulhat, hogy csak kandzsival írják ki az árat. Emellett néhány japán étteremben és kocsmában is találkozhatsz kandzsis étlappal, illetve ha elmész egy fesztiválra, ahol egymás után sorakoznak a standok különböző ételekkel, ott is belefuthatsz néhány kandzsis kiírásba. Az is lehet, hogy találsz egy japán bolhapiacot. Akárhogy is, turistaként nagy az esélye, hogy szükséged lesz arra, hogy megkérdezd valaminek az árát.

 

Kiejtési útmutató:

A japán szavak kiejtésének leírására magyaros átírást alkalmaztunk. Néhány megjegyzés:

–  A „ni”-t, bár „ni”-nek írtuk, a legtöbben „nyi”-nek ejtik.

–  Az „a”-t rövid á-nak ejtsük!

–  Az  „u” valójában az „u” és az „ü” közötti hang, bármelyiket használod, megértik, de többször ejtik „ü”-nek.

–  A „szu”-ból az „u”-t és a „si”-ből az „i”-t le szokták nyelni, ezért tettük zárójelbe.

 

A szólista végén kis párbeszédeket találsz a vásárláskor való tájékozódáshoz szükséges kifejezésekkel.

 

1

いち

icsi

2

ni

3

さん

szan

4

し・よん

si / jon

5

go

6

ろく

roku

7

しち

sicsi

8

はち

hacsi

9

きゅう・く

kjú / ku

10

じゅう

dzsúú

11

十一

じゅういち

dzsúúicsi

12

十二

じゅうに

dzsúúni

13

十三

じゅうさん

dzsúúszan

 

 

20

二十

にじゅう

nidzsú

30

三十

さんじゅう

szandzsú

40

四十

よんじゅう

jondzsú

50

五十

ごじゅう

godzsú

60

六十

ろくじゅう

rokudzsú

70

七十

ななじゅう

nanadzsú

80

八十

はちじゅう

hacsidzsú

90

九十

きゅうじゅう

kjúdzsú

100

ひゃく

hjaku

200

二百

にひゃく

nihjaku

300

三百

さんびゃく

szanbjaku

400

四百

よんひゃく

yonhjaku

500

五百

ごひゃく

gohjaku

600

六百

ろっぴゃく

roppjaku

700

七百

ななひゃく

nanahjaku

800

八百

はっぴゃく

happjaku

900

九百

きゅうひゃく

kjúhjaku

1000

千・一千

せん・いっせん

szen / isszen

2000

二千

にせん

niszen

3000

三千

さんぜん

szandzen

4000

四千

よんせん

jonszen

5000

五千

ごせん

goszen

6000

六千

ろくせん

rokuszen

7000

七千

ななせん

nanaszen

8000

八千

はっせん

hasszen

9000

九千

きゅうせん

kjúszen

10.000

万・一万

まん・いちまん

man/icsiman (10 ezres helyett egy tízezres)

20.000

二万

にまん

niman

30.000

三万

さんまん

szanman

 

 

100.000

十万

じゅうまん

dzsúman (százezer: 10 tízezres)

1.000000

百万

ひゃくまん

hjakuman (millió: 100 tízezres)

10.000000

千万

せんまん

szenman (tízmillió: 1000 tízezres)

100.000000

億・一億

おく・いちおく

oku / icsioku (százmillió: egy oku)

1.000000000

十億

じゅうおく

dzsúoku (egymilliárd: tíz oku)

10.000000000

百億

ひゃくおく

hjakuoku (tízmilliárd: száz oku)

100.000000000

千億

せんおく

szen’oku (százmilliárd: ezer oku)

1000.000000000

ちょう・いっちょう

csó / iccsó (billió)

Néhány alapvető kifejezés:

 

えん

jen

すみません。これはいくらですか。

 

Szumimaszen. Kore wa ikura desz(u)ka.

Elnézést. Ez mennyibe kerül?

…えんです。

 

…en desz(u).

… jen.

それはいくらですか。

 

Szore wa ikura desz(u)ka.

Az mennyibe kerül?

…円です。

 

… en desz(u).

… jen.

じゃ、これをください。

 

Dzsa, kore o kudaszai.

Akkor ezt kérem.

はい。どうぞ。

 

Hai. Dózo.

Igen / Értettem. Tessék.

ありがとうございます。

 

Arigató gozaimasz(u).

Köszönöm szépen.

すみません。これは何ですか。

 

Szumimaszen. Kore wa nan deszuka.

Elnézést. Ez mi?

おにぎりです。

 

Onigiri desz(u).

Onigiri.

おにぎりって英語でなんですか。

 

Onigiri-tte eigo de nan desz(u)ka.

Mi a “takojaki” angolul?

Riceballです。

 

Rice ball desz(u).

“Rice ball” (rizslabda, rizsgombóc).

いくらですか。

 

Ikura desz(u)ka.

Mennyibe kerül?

150円です。

 

150 en desz(u).

150 jen.

じゃ、一つください。

 

Dzsa, hitocu kudaszai.

Akkor egyet kérek.