Címke: politika

Japán állandó helyre pályázik a Biztonsági Tanácsban

Koizumi Dzsunicsiro újraéleszti a tíz éves kampányt, mely során megpróbálják elérni, hogy Japán állandó taggá váljon az ENSZ Biztonsági Tanácsában, hogy „hangosabb lehessen a világban Japán hangja”.
„Japánnak újra kell gondolnia, mit tehet a világ békéjéért és stabilitásáért. Hogy céljainkat jobban megismerjék a nemzetközi porondon, szerencsés lenne, ha állandó hellyel rendelkeznénk a tanácsban” – nyilatkozta a minap, a szeptember 21-ére tervezett ENSZ beszédére utalva.
Japán először 1994-ben jelezte, hogy kívánatosnak tartaná az állandó helyet egy megnövelt létszámú tanácsban, melynek első célja saját maga megreformálása lehetne.
A japán diplomaták régóta érvelnek azzal, hogy 20%-át adják az ENSZ költségvetésének, és már csak ezért is járna nekik egy állandó hely.
Ezidáig Koizumi közömbös volt a kérdéssel szemben. Tanácsadói elmondták, hogy véleménye szerint országa számára a legfontosabb az alkotmány módosítása lenne, hogy lehetővé váljon Japán számára a nagyobb csapatok részvétele a nemzetközi katonai műveletekben.
Japán részvétele az iraki rendezésben azonban meggyőzték arról, hogy országának más, nem katonai téren kellene nagyobb hatást gyakorolnia a világra.
Egy augusztus 24-én készült interjúban így fogalmazott: „Ha az ENSZ megreformálásra kerül, Japánnak nagyobb hangot kellene kapnia”.
Ha Japán valóban komolyan számít az állandó helyre a Tanácsban, most kell lépnie, amikor az ENSZ amúgy is reformokra készül. A terveket jövőre, a szervezet fennállásának 60. évfordulóján terjesztik elő. Japán biztosítani szeretné, hogy igénye megfelelő hangot kapjon, különösen most, hogy India, Brazília és Németország is hasonló helyre pályázik.
„A következő két év kritikus lesz. Ha elszalasztjuk a lehetőséget, az ENSZ nem lesz képes komoly reformokra, és Japán sem kapja meg az állandó tagságot” – mondta Tanaka Akijiko biztonsági szakértő.
A Japán Külügyminisztérium azt szorgalmazza, hogy az ENSZ fogadjon el egy olyan tagot az állandó tanácsba, amely nem rendelkezik atomfegyverrel.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a világ elfogad-e egy olyan tagot, amely katonailag cselekvésképtelen – tette hozzá a szakértő.

Straits Times

A polgármester sörkuponokat kínált a szavazatokért

Haguro város (Jamagata prefektúra) polgármestere sörkuponokat ajánlott a városi közgyűlés egyik tagjának, és arra kérte, hogy segítse azon törekvésében, hogy a település egyesüljön hat másikkal – ismerte be a városvezető.
– Nem tudtam, hogy javaslatom kedvező visszhangra talál-e. Megbántam, amit tettem – mondta Hironobu Nakamura. A 61 éves polgármester hozzátette: – Nem állt szándékomban szavazatot vásárolni. A sörkuponokat a támogatásomért kifejezett hálám jeléül kínáltam neki. Nem állt szándékomban a többi tagnak hasonló ajánlatot tenni.
Nakamura vezeti azt a bizottságot, amely héz kisebb település egyesítésével foglalkozik.
Nakamura elmondta, hogy a bizottság tagját – aki hevesen ellenzi a tervet – otthonában kereste fel. A polgármester egy borítékban nyújtotta át a három jegyet, majd megkérte a kéviselőt, hogy szavazzon az egyesülésre.
– Újra tudná gondolni a szavazatát? – kérdezte a képviselőt, aki azonban elutasította az ajándékot.
A bizottság csekély többséggel ugyan, de elfogadta az egyesítés tervét, így a vezetés folytathatja ezirányú tevékenységét.

Mainichi Shimbun

Elengedi Észak-Korea az elrabolt japánok gyerekeit

Észak-Korea hozzájárult, hogy a hidegháború éveiben elrabolt és két éve hazatelepült japán állampolgárok öt gyermeke kövesse szüleit a szigetországba. A japán kormányfő szerint Kim Dzsong Il észak-koreai vezető szombaton közölte: atomfegyvermentes Koreai-félszigetet akar.

A hidegháború idején elrabolt japán állampolgárok hozzátartozóinak sorsáról tárgyalt szombaton Koidzumi Dzsunicsiro japán miniszterelnök és Kim Dzsong Il észak-koreai államfő az észak-koreai fővárosban. A vezetőknek sikerült megállapodniuk arról, hogy a 2002. októbere óta már Japánban élő öt egykori fogoly hozzátartozói, összesen 8 ember, haladéktalanul Japánba utazhatnak. Egy japán külügyminisztériumi illetékes szerint Tokió 250 ezer tonna élelmiszersegély és 10 millió dollár értékű egészségügyi felszerelés szállítására tett ígéretet.

Koidzumi Dzsunicsiro első alkalommal 2002. szeptemberében járt Phenjanban. Ezen a korábbi látogatáson ismerte be először Kim Dzsong Il, hogy a hidegháború éveiben észak-koreai ügynökök tizenhárom japán állampolgárt elraboltak, hogy elősegítsék kémek kiképzését. Két házaspár és egy feleség – akik az elraboltak közül Phenjan szerint még életben vannak – engedélyt kapott 2002 októberében, hogy “átmenetileg” visszatérjenek Japánba. Családtagjaik – hét gyermek, illetve egy amerikai nemzetiségű férj – Észak-Koreában maradtak.

A japán kormányfő szerint a megállapodás áttörést jelenthet a két ország kapcsolatában. Koidzumi Dzsunicsiro a találkozó után tartott sajtóértekezletén azt mondta: “a korábban ellenséges viszonyban álló két ország kapcsolatai idővel barátivá válhatnak, ennek egyik jele az elrabolt állampolgárok ügyében folytatott sikeres együttműködés is.” Koidzumi szerint a 90 perces megbeszélésen Kim Dzsong Il közölte: atomfegyvermentes Koreai-félszigetet akar és megerősítette a ballisztikus rakéták indításának moratóriumát.

Elemzők szerint a Tokió és Phenjan közötti kapcsolatok javulása előrehaladást jelentene az észak-koreai atomfegyverkezési programról Washingtonnal folytatott nehézkes tárgyalásokon is. A tárgyalássorozaton atomfegyverprogramja felszámolására próbálják rábírni az ázsiai kommunista államot.

MTI

Japánok elengedésétől tárgyalnak Phenjanban

Mindössze kilencven perces tárgyalás után befejeződött Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő és Kim Dzsong Il észak-koreai vezető szombati phenjani csúcstalálkozója, közölte egy japán külügyminisztériumi illetékes. A megbeszélés tartalmáról, amelyet a tervek szerint ebéd után folytattak volna, nem adtak tájékoztatást. A japán kormányfő szombat reggel érkezett egynapos látogatásra az észak-koreai fővárosba, hogy az elrabolt japán állampolgárok hozzátartozóinak sorsáról tárgyaljon, amelytől a két ország kapcsolatainak normalizálását várták.

Koidzumi Dzsunicsiro első alkalommal 2002 szeptemberében járt Phenjanban. Ezen a korábbi látogatáson ismerte be először Kim Dzsong Il, hogy a hidegháború éveiben észak-koreai ügynökök tizenhárom japán állampolgárt elraboltak, hogy elősegítsék kémek kiképzését. Két házaspár és egy feleség – akik az elraboltak közül Phenjan szerint még életben vannak – engedélyt kapott 2002 októberében, hogy “átmenetileg” visszatérjenek Japánba. Családtagjaik – hét gyermek, illetve egy amerikai nemzetiségű férj – Észak-Koreában maradtak. “Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy visszahozzam ezt a nyolc személyt Japánba” – jelentette ki Koidzumi Dzsunicsiro elutazása előtt Tokióban. Hozzátette: látogatásának fő célja, hogy “barátivá változtassa a Japán és Észak-Korea közötti ellenséges viszonyt”.

MTI

Koizumi tanácsadója megfenyegetett egy tv társaságot

Iszao Iidzsima régóta dolgozik Koizumi Dzsunicsoro mellett tanácsadóként, csendben alkalmazva azt a pr-stratégiát a médiában, amely a miniszterelnök népszerűségét rekordmagasságba emelte.

Miután azonban Iidzsima megpróbált egy fenyegető üzenetet küldeni a médiának azzal, hogy megfenyegette az egyik tv társaságot, hogy nem engedi el tudósítójukat Pyongyangba, az 58 éves tanácsadó a reflektorfénybe került, mint információt visszatartó zsarnok.
Bár a problémát végül sikerült megoldani Iidzsima és a Nippon Television Network Corp. (NTV) között, Iidzsima tevékenysége kérdéseket vetett fel a kormányzat média felett gyakorolt hatalmával kapcsolatban.
Egy, az amerikai médiastratégiákban jártas szakértő szerint a Fehér Ház stábját külön kiképezték arra, hogyan lehet üzenetüket a lehető leghatékonyabban közvetíteni, mielőtt megtennének egy bizonyos lépést.
– Japánban nincsenek ilyen kommunikációs szakértők a miniszterelnök vagy a miniszterek tanácsadói között – mondta. – Koizumi például teljesen Iidzsima képességeire kell bízza magát.
Aznap este, amikor az NTV hírt adott róla, hogy Japán a tárgyalások utolsó szakaszába ért egy 250 000 tonnás, Észak-Koreának nyújtandó rizssegélyről cserébe a nyolc elrabolt túsz hazatéréséért, Iidzsima felhívta a társaság vezetőit. A riport mellesleg arról is beszámolt, hogy a kormányzaton belül is erős ellenállást váltott ki a tervezet, ők ugyanis csak a túszválság megoldása után akartak a segélyekről tárgyalni.
Nem teljesen világos, mi bőszítette fel Iidzsimát, mindenesetre felhívta az NTV hírszerkesztőjét és azt követelte, hogy vonják vissza a hírt.
Iidzsima figyelmezetette őket, hogy az NTV riportereit nem fogják felengedni Kozumi Észak-Koreába induló gépére.

A társaság ellenállt.

Két nappa később Iidzsima ismét felhívta az NTV végrehajtóit, és látszólag megkönyörült rajtuk. A tanácsadó azt mondta: a riportereket mégis felengedik a gépre, feltéve, hogy a két nappal korábbi híradást a tv visszavonja.

A társaság ismét ellenállt.

Hasimoto Rjútaro korábbi miniszterelnök tanácsadója, Kendzsi Eda szerint gyakran előfordul, hogy a média olyan tudósításokat közöl, melyek megelőzik a hivatalos bejelentéseket. Elfogadhatatlan, hogy egy tanácsadó ezért a riporterek eltiltásával fenyegessen.
Iidzsima esetében a fenyegetés még magasabb szintre jutott.
Este a Kabinet titkársága nyilvánosságra hozta a Koizumit Pyongyangba kísérő riporterek névsorát. Az NTV újságírói nem voltak rajta.
Az NTV vezetői úgy látták, hogy nem lesznek képesek egyedül megoldani a problémát. A Kabinet sajtóosztályának segítségét kérték.
Másnap a kabinet főtitkára, Hirojuki Hoszoda bejelentette, hogy az NTV riportereit felengedik a repülőgépre.
Az Iidzsima fenyegetéseivel kapcsolatos problémák azonban otthon maradtak.
Az egyik zavaró momentum az volt, hogy más médiumok, például az Aszahi Simbun is hasonló tudósításokat közöltek a rizssegéllyel kapcsolatban, mégsem fenyegette meg őket a tanácsadó. Megkérdezték erről Iidzsimát is, de nem kaptak egyértelmű választ.
Egy politikai elemző, Acuo Ito szerint az NTV letiltásával akartak üzenni a többieknek, elkerülendő a jövőbeni “szükségtelen” történetek közlését.
Iidzsima 1972, vagyis a parlamentbe kerülése óta segíti Koizumit. Ő vezette be a napi csoportos interjút, és megengedte a sportmagazinoknak a sokkal lazább témákról való kérdezősködést – ellenben a korábbi gyakorlattal.
Ám a telefonhívással átlépett egy vonalat. A következő nap az NTV kiadott egy közleményt: “Bár a probléma megoldódott, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy kizának bennünk egy diplomáciai eseményről egy bizonyos híradás miatt. Az ilyen viselkedés ellentétes a híradás szellemével, korlátozza az emberek információhoz való jutásának jogát és a sajtószabadság ellen van.”
Takaaki Hattori médiaszakértő szerint az eseményeknek nem lenne szabad így befejeződni:
– Ezt az esetet hívhatjuk a média megfélemlítésének. Koizumi köteles megmagyarázni Iidzsima tetteit. Ha megtarthatja állását, fennáll a veszély, hogy a jövőben további hasonló lépéseket tesz.

Asahi Shimbun

A bálnavadászatért lobbiznak a japánok Magyarországon

Egy japán delegáció lobbizott a napokban a Környezetvédelmi Minisztériumban, azt akarják elérni, hogy Magyarország álljon a bálnavadászok oldalára, vagy legalább mutasson passzivitást a bálnavadászati tanácsban. A Greenpeace szerint a japánok különféle kedvezményekkel, segélyekkel próbálják magukhoz édesgetni a vadászatot ellenzőket. A Külügyminisztérium szerint Magyarország elkötelezetten bálnapárti.

A világ legnagyobb bálnavadászflottájával rendelkező Japán nem tett le arról, hogy megfordítsa a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsban (IWC) számukra kedvezőtlenül alakult szavazati arányokat. Az ötvenegy tagból huszonhatan a vadászat ellen, huszonöten mellette szavaznak. Lobbicsapatuk a napokban meglátogatta a szervezethez nemrégiben csatlakozott Magyarországot is.

Úgy tudjuk, a héten egy japán delegáció vendégeskedik Magyarországon, és sorra járja a minisztériumokat, hogy megpróbálja késleltetni a tanácshoz csatlakozó okirat elküldését. Mindezt azért, hogy Magyarország ne tudjon részt venni az idei nemzetközi fórumon, illetve ha mégis ott lesz, ne szavazzon a bálnák védelmében. A környezetvédelmi tárcától megtudtuk, náluk már járt a delegáció, és a napokban ismét ellátogatnak a minisztériumba. A Japán Nagykövetség nem tud arról, hogy kormányzati delegáció lenne hazánkban az ügyben, azt viszont nem zárták ki, hogy “szakemberek, vagy magánemberek” lobbiznának a bálnavadászat mellett.

A külügy késlekedik

Magyarország februárban csatlakozott a tanácshoz, és noha az erről szóló kormányrendelet nem tesz említést a magyar álláspontról, Tóth Tamás külügyi szóvivő az Indexnek elmondta, az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében és az EU-val azonosan vallott külpolitika miatt hazánk egyértelműen ellenzi a bálnavadászatot. Ugyanakkor tény, hogy a Külügyminisztérium eddig nem küldte el a csatlakozó okiratot, így egyelőre nem szavazhatunk a tanácsban.

Tóth Tamás szerint a az EU-csatlakozás miatt csak ezekben a napokban juttatják el az IWC-hez a csatlakozó okiratot. A késlekedést egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztviselő azzal indokolta, hogy az elmúlt hónapokban Magyarország nem akart konfliktust Japánnal, de EU-tagként már erősebb ellenállást tanúsíthat az ügyben.

Megvásárolják a szavazatokat

Japán mindent megtesz azért, hogy maga mellé állítsa a tanács “gyenge” tagjait. Néhány hónapja a Greenpeace azzal vádolta a japán kormányt, hogy a külföldi fejlesztési segélyeket a Nemzetközi Bálnavadászati Tanácsban szavazatok vásárlására költi. Nemes Noéminek, a Greenpeace kampányszervezőjének az Indexnek elküldött közleménye szerint ennek tudható be, hogy például Mongólia, Panama, Guinea, Gabon, Benin, az Ulau-szigetek és Antigua rendszeresen Japánnal együtt szavaz a tanácsban.

Nem vadászat, kutatás

A világ legnagyobb bálnavadászai Japán mellett Norvégia és Izland. Izlandot tavaly augusztusban Washington azzal fenyegette meg, hogy kereskedelmi embargót vezet be ellene, ha nem vonja vissza a bálnavadászat felújítására kiadott engedélyeket. A bálnavadászok különféle módon kerülik meg a vadászatot tiltó egyezményeket, például az egyébként engedélyezett “tudományos kutatás” címén ölik le az óriási emlősöket.



index / Bohus Péter

Japán megtagadta a segítséget a menekülő meleg férfitól

Egy japán bíróság elutasította egy homoszexuális iráni férfi kérelmét, aki azt állította, hogy nemi irányultsága miatt hazájában halálbüntetés vár rá.

Ez volt az első eset, hogy egy menekült homoszexuális beállítottsága miatt kért menekült státuszt. A Tokiói Kerületi Bíróság úgy vélekedett, hogy a negyven éves férfi szexuális orientációja nem elég indok ahhoz, hogy menekültté nyilvánítsák.

“Iránban elrejtette homoszexualitását, tehát kicsi a valószínűsége, hogy otthon elítéljék” – nyilatkozta Joszuke Icsimura bíró.

A férfi 1991-ben menekült Japánba. 2000-ben tartóztatták le mint illegális bevándorlót – derül ki a bírósági dokumentumokból. Több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ menekültügyi főbiztosa is arra kérte Japánt, hogy több menekültet fogadjon be. A szigetország 1975 és 2000 között 10191 menekültet fogadott be, ami évente mindössze 437 főt jelent.

NOJ

A japán fogyasztók nemet mondtak a kanadai GM búzára

Amennyiben Kanada engedélyezi a genetikailag módosított búzafélék termesztését, Japán nem vásárol több gabonát tőle – jelentette ki egy delegáció, amely japán fogyasztói csoportok képviselőiből állt.

A petíciót 414 japán szervezet és cég írta alá, állításuk szerint 1,1 millió embert képviselve. Az aktivisták személyesen akarták átadni az üzenetet a kanadai politikusoknak.

– El fogjuk utasítani a GM búzát – jelentette ki Keiszuke Amagasza a No! kampány képviselője. – Ha Kanada engedélyezi a módosított növényeket, lépéseket teszünk, hogy megakadályozzuk az onnét származó behozatalt.

A japán fogyasztók leginkább azért aggódnak, mert szerintük a biotech cégek nem tesztelték kellő mértékben az új növények biztonságosságát.

Japán Kanada egyik legnagyobb importőre, évente mintegy 1,3 millió tonna búzával.

A genetikailag módosított búzát még nem termelik ipari mennyiségben, de a kanadai és amerikai hatóságok már egy éve vizsgálják a biztonságra vonatkozó adatokat azoknál a fajtáknál, melyeket a Monsanto Co. fejlesztett ki.

A búzát ellenállóvá fejlesztették egy olyan gombafaj ellen, amely Kanadában a legnagyobb károkat okozza. Egyelőre nem tudni, mennyi ideig tart az új fajta biztonsági vizsgálata.

A Canadian Wheat Board, amely csaknem monopolhelyzetben van a kanadai búzapiacon bejelentette, hogy ha a kormány engedélyezi a GM búzát, azzal a teljes kivitelt kockáztatja. A cég állítása szerint elkülönítve termesztené a hagyományos búzát, a módosítottnak pedig külön vevőket keres. Arra is ígéretet tettek, hogy nem kezdik meg a kivitelt, amíg az amerikai és japán hatóságok el nem fogadják.

– Tisztában vagyunk azzal, hogy vannak olyan emberek, akik nem-biotech búzát szeretnének fogyasztani – mondta Trish Jordan, a Monsanto szóvivője. – Célunk egy olyan termékskála kialakítása, amelyben mindenki megtalálja a szívének kedves árut. Még messze állunk a piaci bevezetéstől, ezért nincs ok arra, hogy Japán ne folytassa a búzaimportot.

A japán delegációk ugyanakkor azt mondták, hogy a malmok üzemeltetői szerint szinte lehetetlen a kétféle búza szétválasztása.

– A molnárok tehát azt mondják, hogy hacsak a japán fogyasztók nem fogadják el a genetikailag módosított búzát, nem lesznek képesek eladni – mondta Koga Maszaka a Japán Fogyasztók Szövetségétől.

Reuters