Interjú Kiss Mónikával, a Zen a konyhában blog szerzőjével

Kiss Mónikával, a Zen a konyhában című japán ételekkel foglalkozó gasztroblog szerzőjével beszélgetünk.

–         Hogyan kerültél először kapcsolatba Japánnal, a japán kultúrával?

16 éves koromban a Rotary cserediák-programjával mentem ki Japánba egy évre, ahol japán középiskolába jártam, japán családoknál laktam, akikkel rengeteg helyre eljutottam, és teljesen beleszerettem a japán kultúrába. Sok vallásos helyre is eljutottam, és rengeteg múzeumba, skanzen jellegű falukba vittek el, már ekkor is nagy érdeklődéssel viseltettem a művészetek iránt. Az egyik legjobb élményem ebből az évből a Hiraizumi-ban lévő Chúsonji templomban lévő arany Buddha-csarnok volt, az nagyon mélyen bevésődött az emlékezetembe.

–          Mi tetszett meg benne először?

Az obentó. 🙂 Amikor megérkeztem szinte rögtön shinkansen-re ültettek, mivel Tokióból kellett mennünk egészen északra, Moriokába, és a vonaton mindenkinek vettek egy-egy obentót, amiben volt sushi meg tamagoyaki, és nagyon tetszett, ahogy be van csomagolva. És plusz jó élmény volt, hogy miközben ettünk szó szerint suhantunk a szép japán tájak mellett.

–          Jártál már Japánban?

Háromszor. Először középiskolában, majd egyetem alatt is egy-egy évet töltöttem el kint. Utoljára múlt év áprilisában voltam ott, akkor 5 hétre, hogy kutassak a doktori disszertációmhoz.

–          Mi volt az első benyomásod?

Nagy, zajos, nem értem a nyelvet. 🙂 (Ez persze Tokió. A kis északi városkában ahol először laktam, már csak a nem értem a nyelvet maradt meg.)

Honnan jött a Zen a konyhában gasztroblog indításának ötlete?

Nagyon szeretek főzni. Nagyon hiányoztak a japán ételek a mindennapokban és nem akartam (nem is tudtam volna) hetente japán étterembe menni. Amúgy is főztem már itthon japán ételeket, és megnéztem, hogy vajon van-e olyan honlap, blog vagy bármi a neten, ahol magyar nyelven vannak japán receptek. Nem találtam aktív blogot, ezért gondoltam, hogy megpróbálom, hátha segíthetek hasonló cipőben lévő japános társaimnak. De mindenkinek szól a blogom, jó lenne minél több emberrel megismertetni a japán konyhát, ami ugyebár nem csak a sushi-ból áll… Célom volt az is, hogy minél olcsóbban, itthoni alapanyagokból lehessen elkészíteni az ételeket, hogy ne kelljen mindig vagyonokat otthagyni az ázsiai boltokban.

Honnan szerzed a recepteket, amiket megvalósítasz?

Egész sok japán szakácskönyvet és főzős magazint hoztam haza legutóbbi két utam során, főleg ezeket használom. Ezen kívül még sok inspirációt és receptet szerzek az internetről,  van egy kedvenc japán nyelvű gasztro oldal, ahonnan szoktam recepteket válogatni. Plusz néha a saját fantáziámra és a hűtőm / kamrám tartalmára bízom magam.

–          Hol lehet Magyarországon beszerezni a japán ételek alapanyagait?

Budapesten a legegyszerűbb, talán mondani sem kell. Vannak ázsiai élelmiszereket árusító boltok, van japán-koreai élelmiszer bolt, de néha a kínai boltban is lehet alapanyagokhoz jutni. Az igazi japán alapanyagokat általában kicsit borsosabb áron kínálják, ezekből lehet olcsóbb koreai verziókat venni. De az áraktól sem kell megijedni, én egy nagy szójaszószt majdnem 4-5 hónapig használok, pedig elég sokat főzök japán ételeket…

És amit mindenkitől megkérdezünk:

–          Ki a kedvenc japán művészed?

Uh, egy művészettörténésztől ilyet kérdezni… Attól függ, ha a kedvenc témámról, a buddhista szobrászatról beszélünk, akkor Unkei és Kaikei, a narai Tódaiji templomban lévő két kapuőrző szobruk csodás; ha a sokak által ismert ukiyo-e világát nézzük, akkor pedig Utagawa Kuniyoshi, akinek nagyon szeretem a macskás fametszeteit.

–          Mi a kedvenc japán ételed?

Ez már könnyebb: a sukiyaki. 🙂

–          Mely hely(eke)t ajánlanád egy Japánba látogató turistának?

Tokió környékén Kamakurát, Yokohamát, Nikkót. Kiotó környékén pedig magát Kiotót, ahol annyi a látnivaló, mint talán egyetlen másik városban sem.

–          Ha legközelebb Japánba mész, hova szeretnél elmenni, illetve mit szeretnél csinálni?

Októberben indulok megint egy egyéves kalandra, amikor Kiotóban fogok lakni, és legnagyobb vágyam, hogy minél több buddhista templomba eljuthassak, illetve mindenképpen meg szeretném nézni az Ama no hashidate-nak elkeresztelt gyönyörű partszakaszt Kiotótól északra. Szégyenszemre a Himeji kastélyban még nem jártam, de az is tervbe van véve, ezúttal nem szalasztom el.

–          Mit üzensz a Szaku olvasóinak?

Mindenkinek ajánlom figyelmébe a japán ételeket, mert egyrészt egy teljesen új íz világgal lehet megismerkedni, másrészt nem is olyan nehéz elkészíteni egy-egy ételt, mint ahogy talán tűnhet. Nagyon jó vacsora-partikat lehet japán ételekkel összehozni! Nem utolsó sorban, pedig még egészségesek is.

Ezen felül mindenkinek kívánom, hogy legalább egyszer sikerüljön kijutnia Japánba, mert egy olyan élménnyel fog gazdagodni, amit biztosan soha nem fog elfelejteni!

Köszönjük a beszélgetést!

Kiss Mónika honlapja, a Zen a konyhában: http:/japanetelek.blogspot.hu/ 

A Facebookon: https://www.facebook.com/ZenAKonyhaban