Hával vasárnap „ismerjük meg környékünket!”-napot tartottunk.

Mondtam már, hogy nem tudok aludni? Mióta itt vagyok, nemhogy egy egészséges 8, még egy 6 órás alvás sem jött össze. Hajnalban 2- fél 3 körül megébredek és nem tudok visszaaludni. Első két nap még erőltettem, aztán feladtam. Azóta tévézek vagy gépezek reggel fél 8-ig, akkor Skype-olok egyet és utána már szívesen visszaaludnék, ha 8-ra nem jönnének értem, hogy menjünk reggelizni.

Vége a hétnek - legalábbis a dolgos felének. Előttünk a hétvége + a hétfő, ami ünnepnap: Keiró no hi, az időseknek való tiszteletadás napja.

Nem lesz ez mindig így (mármint hogy naponta írok), de most még annyira új és izgi minden! Kíváncsi vagyok, mikor jönnek a dolgos, szürke hétköznapok (Japánban?!?! Soha!!! :)) Innentől kezdve a bal oldali menüoszlopban keressétek a Jo megint Japánban-t, nem lesz mindig címlapra rakva! :)

Szóval ott tartottam, hogy megyünk vacsizni.