A japánok többféle zöld teát fogyasztanak. A bancsa a legdurvább levelekből, néha szárakból készül, természetesen fermentálás nélkül. A legtöbb vendéglőben ingyen szolgálják fel - néha egész nagy börgében - a bancsát. A szencsa már finomabb levelekből áll, ilyet isznak kis porceláncsészékben otthon vagy a vendégekkel. A tavasszal előbújó friss hajtásokból készül a sincsa ("új tea"), a maccsa pedig a legfinomabb, porrá tört változat, melyet a teaszertartás során szolgálnak fel.