Kezdőlap Rovatok Amy világa Üdv az üstben

Japánban a tűzhöz mint szimbólumhoz nem a pokol kapcsolódik, hanem a tisztaság, a lelki-szellemi megtisztulás. Amy ezt továbbgondolva azzal vigasztal minket a forró nyári napokon, hogy ilyenkor mi is a megvilágosodás útján járunk... :)

 

 

 

Acui desz, ne? (= Jó meleg van, ugye?) – ez az univerzális nyári köszöntés Japánban. Lehetsz akár egy csupa ismeretlenből álló tömegben is, valaki akkor is biztos, hogy oda fog somfordálni melléd, és a társalgást elindítandó, azt fogja kérdezni, hogy „Jó meleg van, ugye?” És te egyet fogsz érteni: Szó desz ne (= igen, valóban).

Mivel úgyis mindenki ismeri ezt az Acui desz, ne (= Jó meleg van, ugye?) szófordulatot, leegyszerűsíthetnénk a folyamatot azzal, hogy eleve csak a választ mondjuk ki a kérdésre. Nem lenne könnyebb mindjárt azzal köszöntenünk egymást, hogy Szó desz ne (= Igen, valóban)?

Az Acui desz ne köszöntés - eltekinte attól, hogy idegesítően sokat hallani és a tények leírására sokkal korrektebb lenne helyette az, hogy „Iszonyat forróság van ma, és olyan melegem van, hogy bármelyik percben meggyulladhatok.”,- azért egy nagyon fontos kifejezés.

A japánok számára alapvetően ez csak egy tényközlő mondat a dolgok aktuális állásáról, nem feltétlenül panaszkodás. És a japánok, akik nem olyan szőrös ősemberek, mint mi, még lehet, hogy jól is érzik magukat a melegben. Japánban még a legforróbb napokon is látni öltönyös férfiakat és hosszú ujjú ruhát és kesztyűt viselő nőket. A japánok nyáron folyton forró fürdőt vesznek. Számukra az Acui desz, ne tényleg egyszerűen csak tényközlés.

Üdv az üstben.

A japánoknál a tűz fontos szerepet játszik a buddhista és sintó szertartások során. Míg a nyugati emberek a tüzet a pokollal kapcsolják össze, Japánban a tűznek megtisztító funkciója van. Vannak goma szertartások, ahol tüzet raknak és szertartások, ahol forró szénen járnak az emberek. Aztán Mijadzsimában a Reikadó csarnokban ott van a „szent tűz”, amiről azt mondják, hogy Kobó Daisi gyújtotta meg 1200 évvel ezelőtt. Az obon (= a halottakról való megemlékezés ünnepe) során az ősöket tűzzel köszöntik (mukaebi) és azzal is küldik el az ünnep végén (okuribi).

Kiotó Nyugat-Japán egyik legforróbb városa – ezt is biztos figyelembe vették, amikor úgy döntöttek, hogy Kiotóban építik meg Japán legfontosabb templomait és szentélyeit. Augusztusban rendezik meg Kiotóban a Daimondzsi okuribit, amikor öt különböző hegyen gyújtanak tüzet, hogy elűzzék a betegségeket.

Mivel a tűz a megtisztulás egyik formája, legközelebb amikor csupa izzadt vagy és készülsz kidőlni a hőség miatt, akkor gondolj arra, hogy most épp egy megtisztulási folyamatban van részed. Hogy elérd az abszolút megtisztult állapotot, a tested hőmérsékletét olyan magasra kell emelni, amennyire csak lehet. Ha a bőröd már sisteregni kezd a napon, akkor szinte biztos vagyok benne, hogy már el is érted a megvilágosodást.

Emiatt a brutálisan magas hőmérséklet miatt komolyan újra kéne gondolni az éghető és a nem éghető kategóriák jelentését is (= lásd cikkünket a szelektív hulladékgyűjtés fő kategóriáiról Japánban - a szerk.). Amikor a hőmérséklet harminc-sok fok, vagy néha akár negyven is, akkor szinte minden meg tud gyulladni már magától is. És egy idő után az ember kezd gyanakodva nézni az üres házhelyekre – és az ott maradt izzó parázskupacokat figyelve felmerül benne a gondolat: „Esküdni mernék, hogy néhány hete itt még egy épület állt.”

Ahányszor csak vonattal utazom nyáridőben, tudatosan mindig a tűzoltó készülék mellé ülök, hogy legyen mit használnom, ha a mellettem ülő fickó hirtelen lángokba borulna. Csodálom, hogy a japán kormány nem osztogat kézi poroltókat, amikor negyven fok fölé emelkedik a hőmérséklet.

Ezeken a napokon tartsuk nyitva a szemünket, hátha meglátjuk Fudimjót, a buddhista istenséget. Könnyen felismerhető, mert az egyik kezében kard van, a másikban egy kötél. Ja, és lángokkal van körülvéve. Tényleg. Mindig „a bölcsesség lángjaival” ábrázolják: ezek a lángok úgy tisztítják meg az embert, hogy elégetik az anyagi javakra vonatkozó bűnös vágyakat.

Szóval megtudtuk, hogy a vágyak éghetőek. Fudimjó nem éghető. A démonok sem éghetőek, és emiatt tart Fudimjó kötelet a kezében – hogy elkapja vele a démonokat. Amikor a hőmérséklet negyven fok fölé emelkedik, akkor igazából csak Fudimjó jelenlétét érezzük, valószínűleg ilyenkor nagyon közel van hozzánk.

Ugyanakkor a beton viszont nem éghető, ezért van belőle olyan sok Japánban. Japán minden bizonnyal a világ első nem éghető országa. Ezért nem hallani sosem legyőzhetetlen erdőtüzekről Japánban.

Úgyhogy akkor hagyd is abba a panaszkodást és élvezd a hőséget! Engedd, hogy megtisztítson a forróság. De ha szellemi síkon eljutsz az öngyulladásig, nem mondhatod, hogy nem figyelmeztettelek.

Amy Chavez


 Még nem írt senki ezzel a cikkel kapcsolatban.
Ha szeretnél hozzászólni, akkor jelentkezz be vagy regisztrálj.
Szólj hozzá! (eddig 0 bejegyzés)
Ki van on-line?
Oldalainkat 204 vendég böngészi
Fórum legfrissebb
téma: Cikkeinkről - írta: phorvath, 16.02.16.
téma: Cikkeinkről - írta: Shinria, 16.01.05.
téma: Cikkeinkről - írta: phorvath, 15.12.23.
téma: Cikkeinkről - írta: Isaura, 15.06.30.
Linkek