Kezdőlap Rovatok Cikkek Fujiyama (富士山) és a japán vulkánok

A japánok szent hegye örök téma. Megmászni egy zarándoklat. Annak idején, amikor a Szaku magazin elindult az első számban már szó volt róla. Bővítsük hát ki tudásunkat erről a csodálatos természeti képződményről, és más japán vulkánokról.

Mindenki előtt ismeretes, hogy a Fuji (Fudzsi) egy szunnyadó vulkán. Azonban vulkánként - bár talán a világon is a legismertebb - Japánban mégsem az egyetlen. Alig több mint egy éve lépett működésbe 2009. február 2-án Japánban az Asamayama (Aszamajama, 浅間山), vagyis az Asama hegy vulkánja. Ez a vulkán Tokiótól (Tōkyō, Tókjó, 東京) 150 kilométerre nyugatra fekszik, és maga a hegy 2568 méter magas. A kráteréből kétezer méter magasra tört fel a fehér füst (lásd itt alább az akkori képeken). Akkor a hamu az erős széljárás miatt még Tokiót is elérte. Egyébként az Asama hegy vulkánja 2008. augusztusában is kitört. Kilenc évvel korábban, 2000. júliusában pedig tizenhét év után először az Ōyama (Ójama, 大山, más néven Afuriyama, Afurijama, 阿夫利山 vagy 雨降り山) vulkánja tört ki, amely hegy Kanagawa prefektúrában (神奈川県), a Miyakejiman (Mijakedzsima, 三宅島), vagyis Miyake szigeten fekszik. Ez a hegy 1252 méter magas, és akkor vagy 2500 méter magasra lövellte fel hamuját.

--03Asama-vulkanja.20090202tokyotuzh2

De nézzünk még meg más vulkánokat is Japánban, mielőtt a Fujiról beszélnénk. Legyen az első a Bandaisan (Bandajszan, 磐梯山), amely Fukushima prefektúrában (福島県) fekszik és 1819 méter magas, és miután már kihunytnak hitték 1888-ban váratlanul mégis kitört. Azóta ismét alszik, azonban működését hévforrások jelzik. Aztán ott van a Kusatsu Shiranesan (Kuszacu Siraneszan, 草津白根山), amely 2160 méteres vagy a Nikkō Shiranesan (Nikkó Shiraneszan, 日光白根山), amely 2578 méteres. Mind a kettő Gunma preketúrában (群馬県) Japán fő szigetén, Honshūn (本州) található. Jórészt vulkáni kőzetből alakult ki a Sadogashima (Szadogasima, 佐渡島), vagyis a Sadoga sziget is. Ugyanígy vulkáni szigetek az Izushotō (伊豆諸島) sok apró szigete, amelyek Tokió közelében találhatóak. Ezek között található a Miharayama (Miharajama, 三原山), amely Izuōshiman (Izuósimán, 伊豆大島) áll és 764 méteres. Szintén vulkánkitörésből született 1952-ben - nem is olyan régen - Tokiótól 420 kilométerre délre, a kis 150 méter átmérőjű és 30 méter magas Myōjin Shō (Mjódzsin só, 明神礁), amely aztán éppen működése miatt nagyrészt a vízfelszín alá került, és most szintén víz alatti vulkánként működik továbbra is. Érdekes nem? Valójában még sorolhatnánk a kisebb-nagyobb szunnyadó vagy éppen működő vulkánokat Japán szerte. Az egész szigetvilág kicsit olyannak tűnik, mintha éppen ezen vulkánok gyűrték, szabdalták, szaggatták volna évezredeken át, hogy aztán élet jelenhessen meg rajtuk, de ezen feltételezés cáfolását vagy éppen igazolását meghagyom a geológusoknak.

 

Ezután a kitérő után térjünk is vissza a Fujihoz, és picit lessünk be abba a csodába - amely nem csak a japán embereket, de a világon élő Japán iránt érdeklődő embereket is, elvarázsolja. A hegy 3776 méter magas. Legutoljára 1707-ben tört ki, amely alkalommal az akkori Tokiót - vagyis akkori nevén Edot (江戸) - is teljesen elborította a hamu, lévén a hegy körülbelül 100 kilométerre onnan. Ennek okán, ha igazán tiszta az idő - állítólag - a fővárosból is látható a hegy, bár nyilván nem a felhőkarcolók lábától. (Mivel oldalról már rengeteg képen láthattuk a hegyet, sőt nem csak fotókon, de számtalan fametszeten és kalligráfián is, így most először is nézzük meg felülről:)

--03Mt_Fuji_ESC_large_ISS002_ISS002-E-6971

A hegy megmászásának szokásáról nem is írnék, mert tessék elővenni a 2002-es 1. évf., 1. szám Szakuját vagy éppen a 2. évf., 1. számát és olvasgatni, hiszen nem csupán a Fujiról szóló élmények csodálatosak benne. Sőt a 2005-ös 4. évf., 6. számában arról is olvashatunk, hogyan alakult a Fuji művészeti ábrázolása.

Szóval inkább nézzük meg a Fujit, mint szunnyadó vulkánt. Mint említettem a vulkán 1707-ben tört ki utoljára, amely esemény úgy emlegetnek, hogy: Hōeidaifunka (宝永大噴火). Korábban még másik két hatalmas kitörése is volt a Heian korban (平安時代, 794-1185). Ha már így belementünk ebbe a kitörés-ügybe, akkor nézzük is meg egy képet, amely éppen pont a Fuji kráterét mutatja (még a kis utak is láthatóak, ahol fel lehet jutni a kráterhez):

--03fuji.google.krater

Hosszú évek óta vitatkoznak már a Fuji kitörése kapcsán, mivel időről-időre előfordul, hogy vulkáni tevékenységei a föld mélyén igen aktívak, és gyakori földrengéseket okoznak. Aramaki Shigeo (Aramaki Sigeo, 荒牧重雄, 1930-) vulkanológus, a Fuji egyik szakértője 2006-ban úgy nyilatkozott, hogy: a vulkán 2200 éves történetében mintegy hetvenöt alkalommal törhetett ki, így az, hogy immár 300 éve szunnyad igen hosszú időnek mondható. Mivel a hegy közvetlen közelében is sokan élnek, valamint a fővároshoz is közel található, nem meglepő, hogy komoly ellenőrzés alatt tartják, minden apró rezdülésére figyelnek, hiszen egy kitörés több milliár dollár értékű kárt okozna. Habár a rezgések gyakran csitulnak, a hegy gyomrában dolgozó magma, valamint a gőzök-gázok fejlődése miatt kialakuló feszültség egyre nő. Éppen ezért közel sem mondható, hogy biztonságos lenne a vulkán a kitörés szempontjából. Úgy tartják, hogy valószínűleg éppen az utolsó kitörés volt olyan jellegű, hogy megváltoztatta a hegy szerkezetét, ezzel pedig működésének ciklusát is. Mivel a közelben egy földrengésekben gazdag terület helyezkedik el, és egy komolyabb rengés akár a vulkánt is beindíthatja, így nem csoda az sem, hogy aggódnak emiatt. Abban ugyanis biztosak a kutatók, hogy a korábbi kitörést is megelőzte néhány hónappal egy igen komoly földrengés.

 

Azért remélem, ez nem ijeszt meg senkit, és aki teheti megnézi, mi több meg is mássza a hegyet! (Végül nézzünk meg egy fotót, amelyen nem fedi éppen hó a Fuji kráterét és környezetét:)

--03fuji.google

 Még nem írt senki ezzel a cikkel kapcsolatban.
Ha szeretnél hozzászólni, akkor jelentkezz be vagy regisztrálj.
Szólj hozzá! (eddig 0 bejegyzés)