Kezdőlap Rovatok Cikkek Némely japán nem egyforma

Utazzunk most sokat térben és egy kicsit időben is.

 

Mint azt az idelátogató olvasóknak valószínűleg a legnagyobb része tudja, Japán négy nagyobb és rengeteg kisebb szigetből áll.

 

A négy nagy Hokkaidó, Honsú, Sikoku és Kjúsú. Ezeken kívül még több mint háromezer sziget tartozik Japánhoz, például az Okinawát is magába foglaló Rjúkjú-szigetcsoport. Az egész ország egyetlen hosszú, félig elmerült hegylánc, amelynek legészakibb vége a 45. szélességi fokon, a legdélibb a 20. szélességi fokon fekszik. Négy éghajlati zónán kígyózik át, a hűvös-mérsékeltövitől a szubtrópusiig.

 

Menjünk most északra, oda, ahová kevés magyar jut el, és bukkanjunk furcsa titkokra.

 

 

 

Hokkaidó Japán második legnagyobb szigete, de a népsűrűsége össze sem hasonlítható a többivel. A japán átlag négyzetkilométerenként 337 ember, és akkor ne felejtsük el, hogy a szigetország jókora része olyan meredek, hogy nem lehet rajta vigyázzban állni (t.i. 45 fokos szögből a legtöbb ember felborul).

Hokkaidón viszont a népsűrűség mindössze 66 ember négyzetkilométerenként - ettől egy átlag tokiói valószínűleg azonnal agorafóbiás rohamot kapna. Ezek egy jó része (az 5,6 millióból durván 1,9) ráadásul Szapporóban él, úgyhogy a többieknek még több hely jut.

 

Hokkaidó hűvös hely: augusztusban se nagyon megy húsz fok fölé a hőmérséklet, januárban pedig nem ritka a mínusz tíz fok alatti hideg. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a tél erősen szeles (Hokkaidónak külön időjárása van, saját különbejáratú téli viharokkal), akkor lassan kezdjük megérteni, miért nem kúsztak az ingatlanárak az égig: mínusz tíz fok egy harminc kilométeres közepes széllel kombinálva lazán mínusz húsz-huszonötfokos hőérzetet eredményez.

 

Térben már nagyjából helyben vagyunk, most ugorjunk kicsit vissza az időben. Nem sokat, csak úgy az utolsó jégkorszakig.

 

A legújabb kutatások szerint Japánt először a paleolit korban népesítették be. Akkoriban ez annyival volt egyszerűbb mutatvány, hogy időnként a Kamcsatka-félszigetet, az összekötő tengerszakaszt, Hokkaidót és még Honsú egy részét is összefüggő jégtakaró fedte - gyalogolni vacak, de még mindig jobb, mint jeges vízben evezni. Valószínűnek tűnik, hogy az első betelepülők időszámításunk előtt 35 ezer évvel érkezhettek, védhető bizonyítékok 30 ezer körültől vannak.

 

A legkorábbi megtalált emberi maradványok alapján úgy tűnik, hogy az úttörők nem pontosan abba az embertani csoportba tartoztak, mint a mai Japán lakói: erősebb koponyacsontok és mélyebben ülő szemek jellemezték őket.

 

És itt jön az, amiért az egész őskort iderángattam: ennek az embercsoportnak a képviselői lehetnek a hokkaidóiak ükapái.

 

Az ainukról van szó, hokkaidó őslakóiról.

 

A japánok szeretnek úgy gondolni magukra, mint egyetlen homogén közösségre. Japánban - a hivatalos álláspont szerint - nincsenek kisebbségek. Vannak "a japánok", meg a mindenki más: a turisták, az ideiglenesen ott tartózkodó vagy akár az állampolgárságot kapott külföldiek. Ezekre helytől, szituációtól, embertől függően tisztelettel vagy kevésbé tisztelettel tekintenek, de teljesen világos, hogy ők a "mások". A japánok meg japánok. Egyszerű ez, nem?

 

Nézzük meg akkor az alábbi képet. 1920 körül készült, egy ainu csoportot ábrázol. Csak nézzük meg az arcokat, és látni fogjuk, hogy a hivatalos álláspont legalábbis sántít.

 

Hokkaido_Ainu_people

 

Az ainuknak saját nyelve volt, amely sem nyelvtanában, sem hangtanában, sem szókincsében nem rokona a japánnak (bár természetesen rengeteg átvett szót tartalmaz). Mára már csak körülbelül 100 (más források szerint 15) ember beszéli, gyakorlatilag kihaltnak tekinthető. Újjáélesztését(*) gátolja, hogy az ainuknak sosem volt saját írásuk, az odalátogató vendégek a saját jelrendszerükkel írták át, amit hallottak: katakanával, cirill vagy latin betűkkel. A katakanák például nem ismerik a mássalhangzóra végződő szótagok (**) fogalmát, így például a "tart", "fog" jelentésű  "Kor" ainu szót "Koro" formában rögzítették. Mint minden írás nélküli népnél itt is nagyon erős volt az elbeszélt hagyomány: a közösségi eseményeken órákig, néha napokig egyfolytában mesélték-adták át a történeteket.

 

Ainu_family_with_hut

 

A kultúrájuk is erősen különbözött a szomszédokétól. Eredetileg vadászó-gyűjtögető nép voltak. Sok húst ettek (többek közt olyan szokatlanokat is, mint a medve, a farkas, a borz húsát), kölest, gyökereket, zöldségféléket. Nem, rizst hagyományosan nem, az arrafelé nem termett meg. Forrásaim szerint a férfiak pálcikával ettek, a nők fából faragott kanállal -- de bevallom, ezen a ponton azért én is kezdek kicsit kételkedni a régészeti feltárások pontosságában :-)

 

Eredetileg animista vallásúak voltak, vagyis a természet megszemélyesített erőiben hittek, és még a XIX. században is vannak említések állatok (például medve) rituális feláldozásáról. Kicsi, egyterű házakban lakott az egész nagycsalád, középen tűztér és füstnyílás, körülötte alvóhelyek. Talán a legérdekesebb, legegzotikusabb ainu-szokás a nők tetoválása volt: ha megnézed az eddig mutatott fotókat, mintha lenne valami furcsa az asszonyok szájával. Nos, arról van szó, hogy a tetoválásra használt festékanyagok színét a XIX. század végi - XX. század eleji fotótechnika alig tudta érzékelni, de megmutatom, mit látnánk, ha sikerült volna:

 

Ainu szépség hagyományos tetoválással

A tetoválás a fiatal lányoknál általában egyetlen kis folttal kezdődött a felső ajakon, aztán ahogy nőttek, úgy bővült tovább. A tetoválás feladata hármas volt: mágikus védelmet kellett biztosítania a száj kapuján át a testbe jutó gonosz szellemek ellen, jelezte azt is, amikor a lány érett nővé vált és készen áll a házasságra, illetve védelmet nyújtott a halál után. Az alkart-kézfejet is gyakran tetoválták, erre általában egymásba fonódó geometrikus minták kerültek és a reumás fájdalmak ellen kellett védeniük a tulajdonosukat (hogy a reumáról mindent tudtak azon a tájon, abban nem kételkedem).

 

A japán kormányok több hullámban, vehemensen igyekeztek betiltani a tetoválás szokását ("Mi Mindannyian Egyforma Japánok Vagyunk, Értem?!"), arra hivatkozva, hogy túl durva eljárás (***).

 

A szerző véleménye szerint ez csak kifogás lehetett. Az ainu smink úgy készült, hogy egy kis, hegyes, megfelelő védő varázsmintákkal ellátott késsel

Makiri - hagyományos ainu tetoválókés

 

 

 

 

(még régebben obszidiánpengével) megsértették a bőrfelszínt és kormot dörzsöltek bele. A vágások nem lehettek mélyek, különben a) a seb kivérezte volna magából a tetoválóanyagot b) hegek maradtak volna vissza, aminek egyetlen képen sem találtam nyomát.

 

Amikor a kormány betiltotta a tetoválást, az ainuk érthető módon nekikeseredtek, hiszen tetoválás nélkül hogyan mennének férjhez a lányok, és mi lesz a halottakkal? -- úgyhogy legalább ötven-hatvan éven keresztül ment a csatározás az őslakosok és a kormányzatok között.

 

Végül persze a többség győzött és az ainuk asszimilálódtak. Beházasodtak a japán családokba, ezzel a genetikai, valamint a kulturális és a nyelvi különállás is feloldódott a többség tengerében. A XX. század végén -- világtendencia -- itt is felerősödtek az identitáskereső és hagyományőrző mozgalmak, és bár a kormány egészen 2008-ig tagadta, hogy az ainuk önálló kisebbség volna, egy forrásom megfogalmazása szerint mostanra "félúton vannak az első lépés felé". Ennek jele például a Shiraoiban található Ainu múzeum.

 

 


 

 

Kiegészítés: az ainu szokásokról még rengeteg érdekességet találtam. Ha írtok nekem, akár Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. akár fórumbejegyzést, folytatom.

 

* Talán nem mindenki tudja, de az írek kelta nyelve gyakorlatilag teljesen kihalt, mire a XIX. század nagy megújhodási buzgalmában egy maroknyi elszánt őrült fejébe vette, hogy feléleszti. Mozgalmukat akkora siker koronázta, hogy mára ismét vannak emberek, akik második anyanyelvükként beszélik (vagy akár énekelnek rajta). Az íreknek egy kicsit azért könnyebb volt: ott voltak írásos emlékek.

 

** A "szótag" nem pontos. Ide másolom, mit ír a japán szótagokról és szótagjelekről a Wikipédia: "A japán nyelv híres speciális moraikus sajátosságairól. A legtöbb dialektus, be­leértve a sztenderd japánt, a morát használja a hangrendszer alapjául, nem a szótagot. Kevésbé ismert például, hogy a három soros haiku versforma a modern japán nyelvben nem az öt szótag/hét szótag/öt szótag, hanem az öt mora/hét mora/öt mora mintára épül. Ennek azért van jelentősége, mert például a szóvégi -n a japánban moraikus, azaz morát képez. A 'japán' jelentésű 'nippon' szó négy morás (NI-P-PO-N), azaz a haiku első vagy harmadik sorában már csak egy mora értékű szó kerülhetne mellé."

 

*** Japánban a tetoválás hagyományosan a bűnözéshez, a jakuzához kötődik. A tudatos, szemmel felismerhető elkülönülés tiltása mellett szerintem ez motiválhatta még a kormányokat.

 
Megvitat (7 hozzászólás)
Válasz: Némely japán nem egyforma
Feb 11 2010 08:00:21
Kedves Joseppe,

talán kicsit szerencsésebb úgy megközelíteni a dolgot, hogy mi az a téma, amiről levelezni szeretnél, majd nemzetközi fórumokon/levelezőlistákon keresgélni ehhez társakat.

A puszta nyelvgyakorlás felajánlása szerintem nem elég, főleg úgy nem, hogy nem anyanyelvi angol vagy.

Egy érdekes hobbi - főleg, ha szórakoztatóan írsz róla - viszont sok barátot szerezhet, akár japánokat is.
#4272
Válasz: Némely japán nem egyforma
Feb 09 2010 14:51:25
Mint írtam,angolul leveleznék, sajna japánul nem tudok.A lányok alatt pedig hölgyek is beleértendőkEgyébként középkorú vagyok.
#4268
Válasz: Némely japán nem egyforma
Feb 09 2010 09:38:10
Hány éves vagy, mennyire tudsz japánul és milyen japán lányokkal szeretnél levelezni (és milyen nyelven)?
#4265
Válasz: Némely japán nem egyforma
Feb 08 2010 16:21:14
Sziasztok!Tudnátok tanácsot adni? Levelezni szeretnék Japán lányokkal angolul, de a neten csupán fizetős oldalakat találtam.Ötlet, javaslat? Köszi!
#4264
Válasz: Re:Némely japán nem egyforma
Jan 31 2010 21:03:57
Oké, rendben!

Segíttek, ha mondjátok, mi érdekes és mi kevésbé. Nem csak most, máskor is!
#4261
Re:Némely japán nem egyforma
Jan 31 2010 18:04:39
Szerintem is
#4260
Némely japán nem egyforma
Jan 31 2010 12:27:58
This thread discusses the Content article: Némely japán nem egyforma

Igen írjál még nekünk az ainukról!
#4259

Ha szeretnél hozzászólni, akkor jelentkezz be vagy regisztrálj.
Szólj hozzá! (eddig 7 bejegyzés)