Kezdőlap Rovatok Politika Japánnak türelmet kell tanusítania
A szigetországnak óvatosan kell kezelnie a gyorsan változó észak-koreai helyzetet, legalábbis erre a következtetésre jutottak biztonsági szakértők, komoly titkosszolgálati adatgyűjtést követően.


Japán könnyen azon kaphatja magát, hogy teljesen kimarad a kommunista szomszéddal folytatott fontos tárgyalásokból.

A koreai félsziget több komoly változáson ment át Kim Il Dzsong 1994-es halála és az első, 2000-ben tartott korea-közi találkozó óta. Hamarosan újabb komoly változások várhatóak.

Először is Kim Dzsong Il utódja egészségi állapotáról egyre vadabb hírek terjedtek el, miután eltűnt a nyilvánosság elől. Először fordult elő, hogy az ország kettészakadásának ünnepén nem vett részt az első számú vezető. A spekulációkat tovább szította, hogy kínai orvosok indultak Fenjangba, sőt, még egy francia idegsebészt is Észak-Koreába invitáltak. A hírek alapján valószínűsíthető, hogy Kim stroke-ból vagy más komoly, agyat érintő betegségből épült fel.

A hírben az a legfontosabb információ, hogy külföldi orvosokat kértek fel a kezelésre észak-koreai szakemberek helyett, akikre könnyen rá lehet erőltetni a biztonságpolitikai szempontokat.

A jelenlegi vezető, a személyi kultusz középpontja húsz évet töltött apja társaságában, hogy megtanulja a vezetést. Ha Kim újra megbetegszik, komoly nehézségeket okozhat neki, hogy hatalomban maradjon. Ez esetben az a kérdés, hogy ki lehet az utód.

Kim két idősebb fia valószínűleg továbbvinné a dinasztiát, egyiküket állítólag máris felkészítik a hatalomátvételre. Ugyanakkor sokan vélik úgy, hogy apjával ellentétben Kim Dzsong Il nem lesz képes zökkenőmentesen átadni a hatalmat a fiának, többek közt a hazai katasztrofális gazdasági és élelmezési problémák miatt.

A másik lehetőség, hogy az élelmiszerhiány és a gazdasági gondok még rosszabbra fordulnak, ezért a vidék még nyugtalanabbá válik. Észak-Korea a Szovjetúnió felbomlása óta folyamatosan csődben van. A 90-es évek közepe óta ráadásul számos természeti csapás ére a mezőgazdaságot, súlyos ellátási gondokat okozva.

Az észak-koreai kormányzat is látja ezeket a problémákat. 2002-ben gazdasági reformokat indítottak, megengedvén, hogy a fizetéseket és a fogyasztási cikkek árát a piac elmélete szerint engedjék mozogni. A reformok a kínai megfigyelők szerint totális kudarcot vallottak. Bármely fejlődő ország számára alapvető fontosságú a külföldi befektetők megjelenése; ám ezt lehetetlenné teszi Észak-Korea elszigeteltsége, amely többek közt nukleáris programjának köszönhető.

Ha az országnak külföldi tőkére van szüksége, be kell adnia a derekát és az USA óhajának megfelelően fel kell hagynia nukleáris rakétaprogramjával, melyet azóta fejleszt, mióta a jelenlegi rezsim hatalomban van.

Végül Észak-Korea úgy döntött, hogy elhalasztja a gazdasági reformokat és inkább azt a stratégit követi, hogy újabb segélyeket követel a nukleáris program leállításáért cserébe. Csakhogy ezeket a segélyeket elsősorban a hadsereg és a városokban élő emberek kapták, így a szegény vidék és a viszonylag jobb módú városok közti szakadék tovább mélyült, akárcsak az elégedetlenség az uralkodó kormányzattal szemben.

Ami a jövőt illeti: a rend hiánya és a kollektív irányítás egy új, gyakorlattal nem rendelkező diktátort ültethet az ország élére, amely a falun élő koreaiak számára még mélyebb szegénységet hozhat. Ebből következik, hogy egy nagyméretű felkelés kirobbanása ma már nem annyira elképzelhetetlen, mint korábban.

Dél-Korea ötven éve ugrásra készen állva várja, hogy északi szomszédjánál gyors változások lépnek életbe. A dél-koreaiak még mindig úgy tekintenek Japánra, mint "az egyik legfontosabb szereplő".

Pedig Japán helyzete a mostani folyamatokban igencsak vékonyka, mivel szinte kizárólag a nukleáris leszerelésre és az elrabolt japán állampolgárokra fókuszál. A Kim Dzsong Ilt követő időszak egyre közeledik.

Mainicsi


 Még nem írt senki ezzel a cikkel kapcsolatban.
Ha szeretnél hozzászólni, akkor jelentkezz be vagy regisztrálj.
Szólj hozzá! (eddig 0 bejegyzés)