Kezdőlap Rovatok Politika Aszó Taró hírlevele - "A harmónia köre"
A múlt heti washingtoni csúcstalálkozó után Peruba utaztam, ahol részt vettem az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagországainak ülésén. Az idei találkozó legfontosabb célja az volt, hogy megosszuk a washingtoni csúcs eredményeit a térség országainak vezetőivel, hogy könnyítsük a pénzügyi válság elleni harcukat. E tekintetben sikerrel jártunk.


Javasoltam továbbá, hogy Japán és a Világbank közösen hozzon létre egy alapot, amely ázsiai és latin-amerikai bankokat támogat, elsősorban a kereskedelem biztonságosabbá tételére.

A legtöbb esetben ezek a javaslatok visszaköszöntek a vezetők zárónyilatkozatában, ez pedig komoly sikert jelent Japán és az egész világ számára.

Ami a kereskedést illeti, a legfontosabb, hogy megakadályozzuk a gyorsan terjedő protekcionizmust és világszerte a liberalizációt népszerűsítsük. Ez az egyik lecke, amit az 1929-es nagy világválságból tanultunk.

Képesek voltunk erős üzenetet küldeni a WTO hamarosan megtartott ülésének is. Mindezek eredményeképp minden állam "megteszi a szükséges gazdasági és pénzügyi lépéseket, hogy leküzdjék a válságot", egymással együttműködve. Japán teljes mértékben meg kíván felelni annak az elvárásnak, amellyel a nemzetközi közösség tekint rá és felelősségünk, hogy az elhangzott javaslatok mindegyikét valóra váltsuk, ezzel visszajuttatva a japán gazdaságot a növekedés útjára.

Jövőre lesz 110 éve, hogy az első japán Peruba emigrált. Jelenleg mintegy 90-100 000 japán származású ember él Peruban, és mintegy hatvanezren dolgoznak Japánban. Ezek az emberek hidat képeznek a két nemzet között, gazdagítva mindkét ország társadalmát.

A perui elnökkel, Alan Garcia Perezzel folytatott tárgyalások során felfigyeltem rá, hogy viseli az a kék szalagot, amely az elrabolt állampolgárok sorsáért aggódó emberek jelképe. (Az észak-koreai ügynökök által elrabolt japán állampolgárokról van szó - a ford.) Rendkívül bátorító szavakat hallottam az elnöktől: "A szabadság nem ismer határokat. Azt kívánom, hogy a lehető legkorábban hazatérjenek az elrabolt japánok."

Az APEC ázsiai és a Csendes-óceán nyugati partján fekvő dél-amerikai tagjai olyan összefogásról határoztak a közös célok elérése érdekében, amely leküzdi a történelmi és földrajzi akadályokat. Megértettem, hogy ez a Csendes-óceánt körbevevő csodálatos gyűrű olyan harmóniát alkot, amely bolygónk jövőjének alapját képezi.

Szilárdan hiszem, hogy ezek a nagyszerű diplomáciai eredmények konkrét pozitív hatást gyakorolnak a japán gazdaságra.

Amint hazaértem, a kormány és a kormánypártok meghozták a döntést a pótköltségvetésről.

A változás három nagy részből áll: lehetővé teszi az emberek napi életét megkönnyítő átfogó lépések meghozatalát, biztosítja a pénzügyi szektor működőképességét és választ ad a 2008-as pénzügyi esztendőben befolyó kevesebb adó problémájára. Ezekről szavazunk majd december 20-a körül.  Úgy vélem, hogy a pótköltségvetés ily módon pontokra szedve találkozhat az emberek megértésével.

A költségvetési módosításokon túl az adórendszert és más jogszabályokat is változtatni kell. Ezeket a lehető legrövidebb időn belül szavazásra bocsátjuk.

Szerencsére az előző módosító javaslatokat sikeresen megvalósítottuk. Úgy vélem, hogy a kis és közepes méretű vállalatok nem szenvednek túlságosan a pénzhiánytól december-január időszakában.

Decemberben mindent elkövetek azért, hogy elfogadtassam az adórendszer változásait, melyek a 2009-es pénzügyi esztendő költségvetésének alapját képezik. A szokásos ülésszakot januárra is kiterjesztjük, annak ellenére, hogy ez nem szokás és folytatjuk a második pótköltségvetés tárgyalását.

2008. november 27.


 Még nem írt senki ezzel a cikkel kapcsolatban.
Ha szeretnél hozzászólni, akkor jelentkezz be vagy regisztrálj.
Szólj hozzá! (eddig 0 bejegyzés)