A rámen-kifőzdék (rámen: kínai eredetű étel, tészta sok lében zöldséggel, hússal, stb.) általában pici helyek, ahol jó esetben 6-8 vendég tud leülni, ők is a pulthoz. Ezért a jó rámen-kifőzdéknél tényleg sorbanállnak a vendégek.

A Rokurinsa nevű rámen-kifőzde Sinagava kerületben található egy bevásárlóutcán, pár percre az állomástól. A szomszédos utcától kezdődik egy lakónegyed.

A Rokurinsa 2005-ben nyílt, és specialitásával, a cuke-men nevű rámennel hamarosan olyan népszerűvé vált, hogy újságok cikkeztek róla és tévéműsorokba is bekerült. Ezáltal persze még híresebb lett, annyira, hogy már nyitáskor elkezd kígyózni a sor. Hétvégén általában száz ember áll sorba, átlagosan két órát várnak az ételre.

"Ha ilyen jól megy, még miért zárnak be?"-teheti fel az olvasó a kérdést.

A Jamagata megyei Higasine város meglepő hírrel állt elő: az eddig hulladékként kezelt cseresznyemagokat újrahasznosítva, hűtő-fűtő „gyógyító párnákat” készít. Higasine Japán legnagyobb cseresznyetermelője, így talán nem véletlen, hogy ők ismerték fel először, hogy a cseresznyemag, melynek a belseje üreges, és a héja kellően kemény, képes megőrizni mind a hideget, mind a meleget.

„Mivel mi vagyunk a legnagyobb termelők az országban, nálunk marad meg a legtöbb cseresznyemag is, miután a cseresznyét üdítőitalnak és lekvárnak dolgozzák fel. A párnákat mint Higasine új termékeit szeretnénk népszerűsíteni”-mondta a helyi turisztikai szervezet képviselője. A főtitkár, Harada Szeiicsi hozzáfűzte: „Azt gondolom, a cseresznyemagok újrahasznosítása megfelel a mai környezettudatos gondolkodásmódnak.”

Íme itt a közlekedés-szógyűjtemény második része, melyben a menetrendeken található, illetve a jeggyel és helyekkel kapcsolatos kifejezéseket tárgyaljuk. Itt is feltüntetjük a szavak magyar kiejtését.

Jó tanulást! :)

A németországi Fehrman-sziget és a dán Lolland-sziget közötti Fehrman-tengerszoros 25 kilométer széles, 1939 óta csak nyolc embernek sikerült átúsznia. Ezt úszta át egy úszóverseny keretében Kurokava Jaszutaka, így ő az első japán, akinek sikerült.

Ha kedd, akkor Amy – ezen a héten arról lesz szó, hogy a pici japán szigetek hogyan tudják reklámozni magukat, és hogy a felszínes turistacsalogató látványosságok mellett milyen valódi értékeket is rejt a szigetvilág.

 A Ghibli Stúdió tán a legismertebb japán anime-készítő vállalat a világon, melyet Mijazaki Hajao rendező vezet. Olyan világszerte híres animék születtek itt, mint a Tonari no Totoró vagy a Csihiro Szellemországban. A stúdió most azzal került a címlapokra, hogy bejelentette: bezárja az egyik boltját Fukusima megyében. Az indok pedig: számos kritika érte őket (főleg internetes kommentek formájában), amiért az üzletet egy olyan középületben nyitották meg, amely a Fukusima megyei második számú atomerőmű PR-irodájának ad helyet, vagyis az atomenergiát népszerűsíti és azatomenergia felhasználásának biztonságosságát hirdeti.