Fukuda Jaszuo hírlevele – Békevágy
Zászló öt egymásba fonódó karikával – az olimpiai játékok jelképe, melyet a modern olimpiák atyjaként tisztelt Pierre de Coubertin báró tervezett.
Az öt karika az öt földrész egységét jelképezi, a karikák színeivel pedig szinte minden nép lobogóját le lehetne rajzolni.
Ez a zászló de Coubertin jobb, békés világba vetett hitének szimbóluma, valamint az olimpia idején egymáshoz közelebb kerül? embereké.
Ha visszatekintünk a modern olimpiák évszázados történelmére, látjuk, hogy a játékokat kétszer is félbe kellett szakítani a világháborúk idején. A hidegháború korszakában a nyugati államok bojkottálták a moszkvai rendezvényt, a keleti blokk sportolói pedig viszonzásképp nem mentek el Los Angelesbe. Japán rendezte volna az 1940-es olimpiát, ám a döntést 1938-ban visszavonták egy évvel a második japán-kínai háború kitörése után.
A békevágy ellenére az olimpiai játékokra id?nként a nemzetközi politikai helyzet vagy háborúk vetettek árnyékot.
Augusztus 15-én, a második világháború befejezésének 63. évfordulóján a Csidorigafucsi nemzeti temet?be mentem, miután részt vettem a Nippon Budókan épületében rendezett emlékünnepségen.
A háború során több mint hárommillió ember vesztette életét, közülük sokan a harcmez?n pusztultak el, mások az otthoni frontokon. A háború áldozatai közt vannak azok is, akik távoli, idegen országokban haltak meg a háború végét követ?en. Japán maga is óriási károkat okozott több ázsiai országnak.
A megbánás jeleként Japán kormánya elkötelezte magát egy békés nemzet építése mellett. A jelenlegi japán béke és gazdagság azoknak az embereknek az áldozatára épült, akik a háborúban vesztették életüket.
Nem tagadhatjuk, hogy bizonyos hatalmak egyoldalúan próbálják megvalósítani céljaikat, míg a nemzetközi közösség több instabil helyzettel kénytelen szembenézni.
Mindazonáltal el?re kell haladnunk, függetlenül a küls? ingerekt?l, nyitva tartott szívvel és szemmel, amellyel szilárdan a világra fókuszálunk. Békeszeret? nemzetként Japán továbbra is aktívan részt vesz a tartós világbéke létrehozásában.
Még soha nem hozott össze olyan sok országot a sportolókon keresztül olimpiai játék, mint a pekingi: 204 nemzet sportolói vettek rajta részt.
„Az életben nem a gy?zelem a legfontosabb, hanem a küzdelem.”
de Coubertin báró úgy vélte, hogy az olimpiai játékok lényege nem az, hogy különféle országok atlétái egymással versengenek, hanem hogy látják a többieken, ahogy minden erejüket beleadják. Szilárdan hitt abban, hogy ez segít túllépni a kulturális és nemzeti különbségeken, kölcsönös megértéshez vezet, az pedig eljuttatja a világot a teljes békéhez.
Igazán csodálatos, hogy a japán sportolók naponta szerezték az érmeket, de a legjobb az egészben az, hogy láthattuk az atléták felfrissít? látványát, ahogy a legvégs?kig küzdenek és próbára teszik magukat, függetlenül attól, hogy a végén nyertek-e érmet vagy sem.
?szintén remélem, hogy az egész világot megérinti a sportolók látványa, ahogy megvalósítják azt az álmot, amelyért hosszú id?n keresztül küzdöttek.
2008. augusztus 21.
Az öt karika az öt földrész egységét jelképezi, a karikák színeivel pedig szinte minden nép lobogóját le lehetne rajzolni.
Ez a zászló de Coubertin jobb, békés világba vetett hitének szimbóluma, valamint az olimpia idején egymáshoz közelebb kerül? embereké.
Ha visszatekintünk a modern olimpiák évszázados történelmére, látjuk, hogy a játékokat kétszer is félbe kellett szakítani a világháborúk idején. A hidegháború korszakában a nyugati államok bojkottálták a moszkvai rendezvényt, a keleti blokk sportolói pedig viszonzásképp nem mentek el Los Angelesbe. Japán rendezte volna az 1940-es olimpiát, ám a döntést 1938-ban visszavonták egy évvel a második japán-kínai háború kitörése után.
A békevágy ellenére az olimpiai játékokra id?nként a nemzetközi politikai helyzet vagy háborúk vetettek árnyékot.
Augusztus 15-én, a második világháború befejezésének 63. évfordulóján a Csidorigafucsi nemzeti temet?be mentem, miután részt vettem a Nippon Budókan épületében rendezett emlékünnepségen.
A háború során több mint hárommillió ember vesztette életét, közülük sokan a harcmez?n pusztultak el, mások az otthoni frontokon. A háború áldozatai közt vannak azok is, akik távoli, idegen országokban haltak meg a háború végét követ?en. Japán maga is óriási károkat okozott több ázsiai országnak.
A megbánás jeleként Japán kormánya elkötelezte magát egy békés nemzet építése mellett. A jelenlegi japán béke és gazdagság azoknak az embereknek az áldozatára épült, akik a háborúban vesztették életüket.
Nem tagadhatjuk, hogy bizonyos hatalmak egyoldalúan próbálják megvalósítani céljaikat, míg a nemzetközi közösség több instabil helyzettel kénytelen szembenézni.
Mindazonáltal el?re kell haladnunk, függetlenül a küls? ingerekt?l, nyitva tartott szívvel és szemmel, amellyel szilárdan a világra fókuszálunk. Békeszeret? nemzetként Japán továbbra is aktívan részt vesz a tartós világbéke létrehozásában.
Még soha nem hozott össze olyan sok országot a sportolókon keresztül olimpiai játék, mint a pekingi: 204 nemzet sportolói vettek rajta részt.
„Az életben nem a gy?zelem a legfontosabb, hanem a küzdelem.”
de Coubertin báró úgy vélte, hogy az olimpiai játékok lényege nem az, hogy különféle országok atlétái egymással versengenek, hanem hogy látják a többieken, ahogy minden erejüket beleadják. Szilárdan hitt abban, hogy ez segít túllépni a kulturális és nemzeti különbségeken, kölcsönös megértéshez vezet, az pedig eljuttatja a világot a teljes békéhez.
Igazán csodálatos, hogy a japán sportolók naponta szerezték az érmeket, de a legjobb az egészben az, hogy láthattuk az atléták felfrissít? látványát, ahogy a legvégs?kig küzdenek és próbára teszik magukat, függetlenül attól, hogy a végén nyertek-e érmet vagy sem.
?szintén remélem, hogy az egész világot megérinti a sportolók látványa, ahogy megvalósítják azt az álmot, amelyért hosszú id?n keresztül küzdöttek.
2008. augusztus 21.